falpillér: (pilaszter) a falból különböző vastagságban kiemelkedő pillér
falsáv (lizéna): a falpillérnél kisebb kiülésű, pillért utánzó vakolatsáv
fiatorony: karcsú, gúla alakú formaelem, a gótikus építészetben leterhelésként használták ...
A falpillérek közötti, egyenes záródású ablakok az igen enyhén mélyített főpárkánytól az övpárkányig terjedő falmezőben helyezkednek el. A könyöklőpárkány alatti parapet kiálló vakolatdíszes.
pilaszter
Falpillér.
Nemzetközi szó az olasz pilastro nyomán, ez a latin pila (oszlop, pillér) származéka ún. becsmérlő képzővel, a pilaszter ugyanis nem igazi pillér, többnyire csak díszítő, faltagoló elem. A magyarba a német Pilaster közvetítette.
Az első két dinasztia (3100-2700) idejéből származó fáraó sírok még szárított téglából épültek, a mezopotámiai építészethez nagyon hasonló, falpillérekkel díszített, tömör felülettel. Az archaikus királysírokból alakult ki a masztaba típusa.
Lényege, hogy a hajó mellől elmaradnak a kápolnák, s a falpillérek között fülkék nyílnak. A korábban végigfutó párkány a belsőben felszakadozik: a fülkék terénél elmarad, míg a közbeeső pillérek fölött továbbra is feltűnik.
A homlokzatot emeletenként megismétlődő barokk fejezetű falpillérek három mezőre tagolják. A kosárívvel záruló főkapu felett a Hit, Remény és a Szeretet megszemélyesített szobrai állnak.
A falsáv (lizéna): a falpillérnél kevésbé kiülő, pillért utánzó vakolatsáv. Nincs lábazata, és a pilasztertől eltérően fejzete sincs.
Mimi.hu
Sulinet
TERMINOLÓGIA ...
 Lásd még: Templom, Alaprajz, Homlokzat, Építészet, Oszlop
  
|
RSS
