Építészeti tervdokumentáció A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Legutóbbi változat (ellenőrizetlen) ...
- építészettörténeti alapon egymástól elhatárolódó épületgeometriai rendszerek esetében, ahol az alaki felméréssel építési periódusok határolhatók el.2.) ...
AZ ÉPÍTÉSZETI TÉR
Az építészet gyakorlati és művészeti célja tehát egyaránt a tér létrehozása. A tér a minket körülvevő világ talán legkülönösebb alkotóeleme. A tér ugyanis nem anyagi jellegű, sőt éppen az anyag hiánya fő jellegzetessége.
Építészetünk a két világháború között A társadalmi-gazdasági rendszer az I. világháborút követően ugyan nem változott meg, de hosszú időre életképtelenné vált.
Ez az építészeti alkotás az antik Róma monumentális épületeit idézi. A dongaboltozatos főhajóhoz két oldalról 3-3 nagyméretű, kazettázott harántdongával fedett s teljes felületével a főtérre nyíló kápolna csatlakozik.
Cölöpépítészet Mára ezt az építési mód túlhaladottnak gondolják: többnyire földön álló épületeket emelünk. Mégis, ez a fajta építészet a mai napig lenyűgöző.
Az uradalmak és a városok építészete A 18-19. század során a legnagyobb építtetők a földesurak voltak. Tevékenyen hozzájárultak a birtokaikhoz tartozó falvak katolikus templomainak építéséhez is.
ÉPÍTÉSZET ÉS TECHNIKAI KULTÚRA MAGYARORSZÁGON Az építészet és a kor technikai kultúrája az emberi teremtő erő egy tőről fakadó, mégis különböző megnyilvánulásai.
Építészet a három részre szakadt Magyarországon A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon Részletes tartalomjegyzék ...
Építészet a két világháború között Az első világháború és az azt magyar részről hatalmas területvesztéssel lezáró trianoni békediktátum okozta gazdasági-ideológiai sokk meghatározta a korszak építészetének alakulását is.
Építészet kérdése történelmi városrészekben Bevezetés... Az építészet nemcsak esztétika, hanem életminőség és kultúra kérdése is.
építészeti és ipaművészeti stílust, melyet Percier és Fontain építészek fejlesztettek ki és amely egész Európában, még a császár bukása utáni évtizedekben is, megőrizte népszerűségét, a művészettörténet empire stílusnak nevezte el. ...
Athonita típusú építészet: az athoszi görög főkolostor, a Megiszté Lavra (alap.) nyomán kialakult kolostori épületcsoport.
A magyarországi klasszicista építészet egyik legkiválóbb mestere. Csak Pesten 917 épülettervét fogadták el. Bérházai, palotái, szállodái meghatározták a korabeli Pest arculatát. (pl. a Roosevelt tér néhány épülete, így a - II. vh.
Lakótorony (ang keep, ném Bergfried, fra donjon): A ~ a kora középkorban, a román építészetben jellegzetes várforma, vastag falakkal épült magas, erőteljes torony, pincéjében rendszerint saját vízellátással (kúttal vagy ciszternával).
Gerendázatot vagy ívet tartó, kör vagy sokszög keresztmetszetű, függőleges építészeti elem: dór oszlop, hasonló, de magában álló építmény: emlékoszlop, kisebb tárgyakból rakott függőleges alakzat: könyvoszlop, egymás mögötti sorokban vonuló katonák, ...
exedra: az ókori építészetben az apszissal, szentéllyel egyenértékű félkör alaprajzú fülke falpillér: (pilaszter) a falból különböző vastagságban kiemelkedő pillér falsáv (lizéna): a falpillérnél kisebb kiülésű, pillért utánzó vakolatsáv ...
A reneszánsz építészeti stílus hozta magával a speciális kettős vakolat alkalmazását. Lényege, hogy a felső vakolatot különféle motívumok szerinti formában lekaparták, így hozva létre a díszítő ábrákat.
A "timpanon" jelentése: Építészetben a nyeregtetős épületek háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, párkánnyal határolt homlokfelülete, oromzata illetve fülkéje.
1913-ban készült el, dús építészeti keretbe helyezték, csúcsán kőből faragott angyalalakkal.
A negyedik változat, egy háromnyílású, szimmetrikus ferdekábeles rendszer, a hídépítészet korszerű stílusát képviselte (44. ábra). Az eredeti szélső nyílások a háború rossz emlékét idézik.
Lásd még: Templom, Város, Homlokzat, Oszlop, Alaprajz
 
|