A dzsámikon kívül szép számban épültek törökfürdők, azaz gőzfürdős hamamok és ildzsék, azaz termálfürdők. Törökfürdők voltak például a mai Császár, Rác és Rudas fürdők is. Voltak fürdők Egerben, Székesfehérváron, Esztergomban és Pécsett is.[9] ...
Dzsámi: Nagyobb muzulmán templom.
Esperes: 1. (Katolikus): egyházmegyei kerületet vezető lelkész 2. (Protestáns): egyházmegyét vezető lelkész.
Fiatorony: gótikus, vagy neogótikus épületeken négy-, vagy nyolcszögletű kis torony.
A török imaház, a dzsámi általában négyzet alap-rajzú, kupolával fedett centrális épület. Úgy tájolták, hogy a bejárat tengelyében kiképzett imafülke, a mihráb Mekka irányába mutasson.
Kezdetben azt a dzsámiból átalakított templomot használják, ami talán még a domonkosok középkori templomának átalakításával épült. A bosnyákok 1720-ban a kolostort átadják a legnagyobb ferencesek rendtartománynak, a marianusnak.
Egy dzsámi helyén építették fel templomukat (1725-1734), mellette pedig téglány alakú kolostorukat (1693-1734). A templom alaprajza szokványos: egyhajós, az oldalsó pillérek között három-három fülkével bővítve, fent fiókos dongaboltozattal lezárva.
A keresztény templomokat dzsámivá, mecsetté alakították át; az új épülettípusok egyike a melléjük épített minaret (Érd, Eger) volt; a másik a medresze (a dzsámik melletti mohamedán főiskola); karavánszerájok (fogadó), ...
Eredetileg Obergruber Keresztély budai kőművesmester tervei szerint épült 1728-36 között egy törökkori dzsámi kibővítéseként úgy, hogy a dzsámi szolgált az új templom szentélyeként.
Néhány érdekes, iszlám emléken kívül, mint a budai Rudas és Király fürdő, a Pécs főterén álló Gazi Kaszim-dzsámi vagy az egri Minaret, más alig maradt a hódítás után, csupán a visszafoglalt Buda romhalmaza.
 Lásd még: Templom, Torony, Szentély, Alaprajz, Építészet
  
|
RSS
