Szívműködés

Szívműködés szabályozása
SZÍVEN BELÜLI:
A szívnek önálló ingerképző és ingervezető rendszere van.

a szívműködést gyorsítják
*
a kisarteriák lumenét szűkítik (kivétel a koszorúartériák) ...

szívműködés gyorsul, koszorús erek tágulnak
-
nervus vagus (X. agyideg) ...

-Szívműködést gátló és vérnyomást csökkentő központ: az aorta falában található feszülésérző receptorok hatására aktivizálódik és a X. agyidegen át kifejtett hatásán túl az érszűkítő központ gátlását is végzi.

A szívműködésnek alapja a szívizomzat ritmusos összehúzódása és elernyedése. A két pitvar összehúzódása közben a kamrák ernyedt állapotban vannak. A kamrában hírtelen megnőtt nyomás a vért a verőerek felé préseli.

A szívműködés ismétlődő szakaszokra, szívciklusokra tagolható. A szívciklus első ütemében a pitvarok megtelnek vérrel, majd összehúzódnak. A vérnyomás növekedése miatt megnyílnak a vitorlás billentyűk, és a vér a kamrákba áramlik.

diasztole = a szívműködés elernyedési szakasza
szisztole = szívösszehúzódás
- ...

Évezredeken keresztül elfogadott volt, hogy a halál biztos jele a szívműködés és a légzés megszűnése. A klasszikus görög orvoslás a szívműködésre helyezte a hangsúlyt.

a testhőmérséklet jelentős csökkenése a szívműködés, a légzés és az anyagcsere lelassulásával jár
ß
a szervek oxigén- és tápanyaghiányt hosszabb ideig képesek elviselni ...

fokozza a légzést, a szívműködést és a keringést
*
serkenti a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok bontását ...

A nyúltvelő szabályozza a szívműködés és a légzés ritmusát, valamint a nyelés, tüsszentés és köhögés folyamatait.

Ennek következtében felgyorsul a szívműködés és a légzés, az izmok gyorsabban és a szokásosnál hosszabb munkára válnak képessé, és a test felkészül a válaszadásra.

A gerincvelőt az aggyal a nyúltagyból és a hídból álló agytörzs köti össze. Itt van a székhelye a légzést, a szívműködést és a vérnyomást szabályozó reflexeknek.
19. ábra. Az agy szerkezete.

A szív vastag izomszövetből épül föl, melyet izomrostok nyalábjai alkotnak. Saját beidegzése van, amely nagyszámú sejt és idegrost közreműködésével a központi idegrendszertől függetlenül szabályozza a szívműködést.

A kortikoszteroidoknak nevezett hormonokat (főként kortizolt), valamint adrenalint választ el. Ez utóbbi hormon érszűkítő hatású, serkenti az izomműködést, szabályozza a vérkeringést és a szívműködést.

Lásd még: Légzés, Ember, Szív, Hormon, Vér