A száj (os), szájüreg (cavum oris) a tápcsatorna felvevő része, amelyen keresztül az ezzel rendelkező élőlények az ivóvízet és az élelmet képesek magukhoz venni.
SZÁJÜREG
Szerepe: falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés
rágóizmok ...
A szájüreg és a fogak
A garat (pharynx)
A szájüreg befelé a garatban folytatódik. Ide torkollanak az orrüregek nyílásai is.
A szájüreg csontos vázát fölül a kemény szájpad képezi, mely határt von az orr- és a szájüreg között. A szájpad kétoldali szájpadnyúlványok összenövéséből fejlődik.
a szájüreg felső határának alkotásában vesz részt
f)
alsó orrkagyló ...
A szájüreg és a fogak
A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés ...
Felső szakasza a szájüreggel (cavum oris) kezdődik, melynek főbb határai: az ajkak által határolt ajakrés, a pofa, a fogak, a kemény- és lágy szájpad, a szájpadívek, a nyelv és a nyelvfenék.
A szájüregbe nyálmirigyek kivezetőcsöve nyílik. A nyál biztosítja a szájüreg nyálkahártyájának nedvesen tartását, védi a fogakat a szuvasodástól, ...
A szájüregben hárompár nyálmirigy található, melyek a nyálat termelik. A nyál 90%-a víz, emelett amilázt és mucint is tartalmaz. Az amiláz egy ún. emésztőenzim, azaz a tápanyagok kémiai bontását segíti elő.
A szájüreg folytatása a garat (pharynx), mely a tápcsatorna és a légutak közös része.
-a szájüreg vagy a tüdő kitágításával- száján át magához vesz -folyadékot, levegőt, dohányfüstöt-: vért szív, friss levegőt, cigarettát szív, légritkítással kiemel, áttölt: kiszívják a vizet az elárasztott pincéből, szopik: anyja emlőjét szívja.
orrüreg (szájüreg)
gége
légcső
hörgők (főhörgők )
és a tüdők.
A jobboldali tüdőfél: három lebenyből, míg a baloldali tüdőfél kettő lebenyből áll. A lebenyes szerkezetű tüdő a mellüregben a bordák által védve - a rekeszizom felett - helyezkedik el.
az orr és a szájüreg mögött függőlegesen elhelyezkedő cső, mely felső végével a koponya alaphoz rögzül
-
szakaszai: ...
(glandulae salivales), a fültői, az állkapocs alatti és a nyelv alatti mirigyek, amelyek kivezető csöveikkel a szájüregbe öntik váladékukat.
A korona a fognak a szájüregben szabadon kiálló, zománccal fedett része. Színe fehér, vagy enyhén sárgás, az életkorral előrehaladóan sárgásabb, nem ritkán barnás vagy kékes színezetet nyer.
A felső légutakat alkotják: az orrjáratok, a szájüreg és a garat. A felső légutakhoz tartoznak az orr melléküregei (pl. arcüreg, homloküreg is).
A felső állcsontok alsó, horizontalisan fekvő felszínükkel egyszerre adják az orrüreg alsó és a szájüreg (cavum oris) felső határát.
Nemcsak az arcon lepergő, lenyalt könnycseppek kerülhetnek a szájüregbe és a garatba.
Az elfogyasztott táplálék szervezetünk számára történő hasznosítása már a szájban elkezdődik, ahol a táplálék kiváltja a szájüregbe nyíló nyálmirigyek nedveinek elválasztását és a nyál összekeveredik a rágómozgások által felaprózott falattal.
Az emésztés a szájban kezdődik - a nyál amiláz nevű enzimjével, ami megkezdi a keményítő nevű enzim lebontását. A szájüregben találhatók a fogak, amit szervezetünk legkeményebb anyaga, a fogzománc borít.
buccinator (trombitás izom): a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
Felső fala a szemgödör fenekét adja, belső lemeze az orrüreg oldalsó fala, amelyen bejárat van az arcüregbe. A fogmedri nyújtvány a felső fogak ágyát képezi, a lapos szájpadnyújtvány az orrüreget választja el a szájüregtől.
 Lásd még: Ember, Nyelv, Garat, Mirigy, Fogak
  
|
