sejt
(cellula), az állati vagy növényi részek osztásakor önálló egyediséggel fennmaradó elemi alkotó részek. Ezek az embert, állatot vagy növényt akképpen teszik egybe, mint a kövek az egyes épületeket.
sejt
Méhek lépének kis hatszögű kamrája, élőlények testszöveteinek legkisebb élettani egysége: egysejtűek, illegális párt néhány tagból álló szervezeti egysége.
1. fejezet - A sejt membránrendszere és annak működése
Előző
Következő
1. fejezet - A sejt membránrendszere és annak működése ...
a sejt belső folyadékállománya a sejten kívüli terekkel állandó kölcsönhatásban van
-
a sejtmembránon keresztül lezajlódó transzport folyamatok biztosítják a belső tér állandóságát ...
A sejt fogalma:
az élőlények legkisebb, önmagában még működő, életjelenségeket mutató, alaki és működési egysége (a magasabb rendű szervezetek sejtjei elvesztették önálló tevékenységüket)
2.
a sejt bármely részén kialakuló ingerületi hullám az egész sejten végig terjed
-
kórtani egység: ...
a sejt differenciáltságtól:
Ø
a nagymértékben differenciált sejtek elvesztetik osztódási képességüket (pl. neuronok, izomrostok, érett petesejt) ...
a sejt közepén egy sejtmag található
*
az aktin és a myozin elhelyezkedése hossz irányú -" csíkolat hiánya ...
A sejt elektronmikroszkópos felépítése
1: a sejt felszíne, 2: sejthártya, 3: lipoidcseppek, 4: riboszómák,
5: durva endoplazmatikus retikulum (ergasztoplazma), ...
A sejt és a szövetek (Bp., 1918)
-
Az ember anatómiája (I-III. köt., Bp., 1922-1924) ...
T-sejt: A nyiroksejtek - limfociták - egy fajtája, amelyek részben a szervezet védekezését végzik, részben az ellenanyag képzést szabályozzák.
a sejt (cellula, cytos):
a szervezet legkisebb működési egysége, amely még életjelenségeket mutat
b) ...
a többi sejt a felvett cukrot elégetik
ß
energia felszabadítás ...
a sejt belsejében a K+, míg kívül a Na+ koncentrációja lesz magasabb. A kloridionok befelé tartó passzív transzportjával a kifelé tartó K+ diffúziója tart fenn elektrokémiai egyensúlyt.
A sejt belsejében elhelyezkedő, annak alapját alkotó kocsonyás anyag. A citoplazma 80%-a víz, emellett számos ion, molekula alkotja. A citoplazma fehérjeszálai (mikrofilamentum) és fehérjecsövecskéi (mikrotubulusok) alkotják a sejtvázat.
A sejt nagysága és alakja igen változó: a legkisebb emberi sejtek közé a vérlemezke, a legnagyobbak közé a petesejt tartozik.
a sejt plazmája:
a mag körül keskeny, gyengén festődő plazmasáv
e) ...
egy-egy sejt villa alakban elágazik
-
a szívizomrost közepén egy sejtmag található ...
A vér folyékony sejt közötti-állományú, kötőszövet. A vörösvértest, fehérvérsejt és a vérlemezke az alakos elemek közé tartozik. A sejt közötti állomány (vérplazma) vizet, ionokat és fehérjéket tartalmaz.
Definíció:
A sejt környezeti hatásra bekövetkező anyagcsere-változása.
Magyarázat: ...
A hormon hatását a sejt belsejébe legtöbbször egy úgynevezett második hírvivő közvetíti.
Bekövetkezik egy noxa, ami károsítja a szervezet valamely szabályozási, keringési, légzési, kiválasztási rendszerét vagy közvetlenül sejt szinten hat. Ez a szervezet kritikus állapota. Még reverzibilis lehet.
A támasztó szövetek sejt közötti állománya szilárd, főként a nyomó és hajlító igénybevételek felvételére alkalmasak. Rugalmasságuk alapján a támasztó szöveteket porc- és csontszövetekre oszthatjuk tovább.
Ez azonban csak a nagyobb testméret velejárója: a több testi sejt irányításához több idegsejtre van szükség.
A legtöbb gerinces szemében kétféle fényérzékelő sejt található, amelyeket alakjuk szerint pálcikáknak és csapoknak nevezünk. A pálcikák gyenge fényben működnek.
A dobüreg és a csecsnyúlványi központi sejt felső fala vékony csontlemez, felette a koponyagödör helyezkedik el. Elhanyagolt gyulladás itt szerencsétlenül ráterjedhet az agyhártyára, betörhet az agyba.
 Lásd még: Ember, Nyelv, Szaporodás, Hormon, Lép
  
|
RSS
