Pepszin

pepszin
(a görög pepszisz a. m. emésztés szótól), az oldható fermentumok (enzimek) közé tartozó anyag, amely a gyomor nyálkahártyájában levő u. n. P.-mirigyek által termelődik és igy a gyomornedvnek állandó alkotórésze. A P.

pepszin
A gyomor fehérjebontó enzimje.
Orvosbiológiai szakszavak a görög pepszisz (emésztés), illetve peptó (emészt) szavakból, a vegyületeknél gyakori -in (mint inzulin, kinin), illetve -id (mint aldehid, klorid) végződéssel.

fehérjebontó: pepszin, tripszin, erepszin
szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz
zsírbontó: lipáz
Táplálékpiramis ...

A gyomornedv fontos fehérjebontó enzimet tartalmaz: ez a pepszin. Hatására a fehérjék peptidekre esnek szét.

A gyomor nyálkahártyájának speciális sejtjei sósavat, pepszinogént és nyákot termelnek. A sósav fertőtlenítő hatású: a táplálékkal a szervezetbe bekerült kórokozók jelentős részét elpusztítja.

A gyomornedv tartalmaz egy fehérjebontó pepszinogén nevű anyagot, amely a savas kémhatásra pepszin enzimet (ez a fehérjéket oligopeptidekké bontja) képez, és kellő mennyiségű sósavat a kémhatás megfelelővé tételéhez, amely itt pH=2.

előbél, zománc, dentin, fogüreg, pulpakamra, emésztőenzim, amiláz, mucin, pepszin, középbél, tripszin, patkóbél, éhbél, csípőbél, erepszin, lipáz, nukleáz, emulgeálás, perisztaltikus mozgás, gyomornedv, bélnedv, bélbolyhok, utóbél, szigmabél, vakbél ...

melléksejtek, amelyek a nyálkahártyát védő nyákot termelik,
a fősejtek a pepszinogén nevű fehérjét bontó enzimet állítják elő és
a fedősejtek, amelyek a savelválasztásért felelősek.

A gyomorban kezdődik meg a fehérjék emésztése a gyomor savas közege (pH 1-2), illetve a pepszin nevű enzim hatására. Egyes táplálékok, az alkohol, illetve egyes gyógyszerek felszívódása is megkezdődik itt.

Lásd még: Gyomor, Enzim, Emésztés, Ember, Gyomornedv