Nyelőcső

Nyelőcső: ezen keresztül jut el a tápanyag a gyomorba
Gyomor: Célja a táplálék tárolása. Jellemző rá hogy tágulásra képes. Feladata az élő táplálék elpusztítása és a baktériumsemlegesítés. A gyomor sósavat termel.

Nyelőcső
ujjnyi vastag,
izmos falú,
nyálkahártyával bélelt,
kb. 25 cm hosszú
nyelőcsőben a falat vagy a folyadék> izmok továbbító mozgása miatt mindig lefelé, a gyomor felé halad ...

A nyelőcső
A nyelőcső a garatot és a gyomrot összekötő üreges szerv, mely megközelítőleg 20 centiméter hosszú.

A nyelőcső
A nyelőcső a mellkasban elhelyezkedő, kb. 2 cm átmérőjű üreges, csőszerű szerv, amely a garatot köti össze a gyomorral.

A nyelőcső (oesophagus)
Körülbelül 25 cm hosszúságú cső. Fala három különböző rétegből áll, és pedig az izomrétegből (tunica muscularis), a középső, ...

A nyelőcsőbe való lecsúszás előtt a nagyobb idegentestek (játékdarabok, nagyobb csontok, érmék, gombok, nagy szálkák, prothesis-részek, stb.) gyakran a nyelvgyök nyelőcső bemenetben (sinus piriformisban) ill. az algaratban akadnak meg.

A nyelőcsőből a táplálék az előbél utolsó szakaszába, a gyomorba kerül. A gyomor a rekeszizom alatt elhelyezkedő, tágulékony, hajlott szerv.

A nyelőcső előtt helyezkedik el. C alakú porcok (15-20) építik fel, melyeket kötőszövet kapcsol össze. A C alakú porcok hátrafelé nyitottak. Ürege állandóan nyitva van.

A torok a nyelőcső, a száj, a fogak, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy működésév áll kapcsolatban. Erősen hat a légző-rendszerre, a hörgőkre és a hangképző szervekre.

Gége
Torok, légcső, nyelőcső, gégefő.
Hangutánzó eredetű szó a gágog, gőgicsél rokonságából, lásd még gőgös.

A többi ágak ellátják vérrel a pajzsmirigyet, a nyelőcső felső részét, a gége alsó részét, illetve egyik ága a hónaljverőér (arteria axillaris) látja el a felső végtagot.

Felső lágy és csontos részek (gerincoszlop, bordák, szegycsont) által képzett ürege a mellüreg, amelyben a nyelőcső, a tüdők és légcső, nemkülönben a sziv foglalnak helyet.

A masnin a főverőér, a fő nyiroktörzzsel a hasüregbe, a hurkon a nyelőcső (régi magyar néven: bárzsing), a bolygóidegekkel a gyomorba lép. A belső pántoktól oldalt, a II. ágyékcsigolya magasságában mindkét oldalra két-két csipkézett szár alakul ki.

Körülbelül 43 mm hosszúságú cső, amely a nyelőcső előtt helyezkedik el. Kezdeti részének alakja nyelvhez hasonlít, ezt részben a pajzsporc, részben pedig a gégefedő veszi körül. A metszet alapján továbbhaladva a következő részeket különítjük el: ...

A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés
A gyomor (ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana ...

lefelé egyenes folytatása a nyelőcső
Ø
innen indul ki a gége is amelyet a gégefedő zár le (csecsemőknél szopás közben is biztosítja a légvételt) ...

- a magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható
A-vitamin szerepe:
- az A-vita­min számos szempanasz kezelésében segíthet ...

a garatizmok összehúzódnak ? a falat a nyelőcsőbe kerül
c)
a nyelőcső: ...

Táplálkozás I. (szájüreg nyelőcső-gyomor-vékonybél)
Táplálkozás II.
Vese ...

Lásd még: Garat, Gyomor, Mirigy, Ember, Nyelv