Méh

Méh
v. anyaméh (uterus), szűzies állapotban formára nézve némileg körtéhez hasonlítható; homokirányban lapult, körülbelül 1 cm. erős, rostos sima izomsejtekből alkotott fala van, emly az aránylag igen szűk méhüreget fogja közre.

Méh
Nőnek, nőstény állatnak a magzatot hordozó szerve.
Alighanem szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén meh (tömlő, fújtató, hólyag), szlovák mech (zsák).

Méh
Nem várandósan a méh alakja és mérete leginkább egy kisebb körtére hasonlít - mintegy 5 cm széles és 8 cm hosszú. A méh a terhesség során kitágul, hogy helyet biztosítson a növekvő embriónak.

Méh (uterus)
Szűk üregétől eltekintve tömör simaizomzatból álló szerv, aminek nyálkahártyájába ágyazódik be a spermium által megtermékenyített petesejt, és e szervben megy végbe a magzat fejlődése is a terhesség folyamán.

Méh
többrétegű simaizommal rendelkező, körte alakú szerv
kismedencében, hashártya alatt helyezkedik el, a hashártya csak felülről borítja
szalagrendszer és a gát izomrendszere biztosítja a helyzetét ...

A méh
A méh (uterus) egy kb. 7 cm-es, fordított körte alakú üreges szerv. Ebben tapad meg a megtermékenyített petesejt, amelyből a magzat a születés pillanatáig fejlődik.

a méh felső oldalán ered
-
üreges, nyálkahártyával bélelt vezeték ...

a méh üreg (cavum uteri)
-
a méh nyak (collum uteri seu cervix uteri) ...

a méh simaizomzata összehúzódik ? megindul a szülése
*
szülés után elősegíti az emlő mirigyeiből a tej kiürülését ...

A méh a terhesség utolsó szakaszában egészen a rekeszizomig ér, így nehezíti a légzést, valamint a szív helyzetét is kissé megváltoztatja.

A méh (uterus) körteidomú, üreges, tömör falú simaizomszerv, mely a hashártya alatti térben foglal helyet. Fő részei a méhtest (corpus uteri) és a méhnyak (cervix uteri).

A méh két szarva kapcsolódik a két petevezetékhez. A méhben növekszik az embrió. A méh fala minden hónapban megvastagszik, felkészülve az embrió befogadására, ha nem érkezik, a megvastagodott nyálkahártya leválik, ez a menstruáció.

A terhes méh egyre jobban eltolja a beleket és az utolsó időszakban a rekeszizmokig nő (nehezedik a légzés, szív helyzetváltozása, nőhet a vérnyomás).

A megrepedt tüsző ágya, átalakul sárgatestté és az általa termelt sárgatest hormon (progeszteron) készíti fel a méh nyálkahártyáját a találkozott ivarsejtekből képződő magzatkezdemény befogadására, vagy ha ez (a találkozás, termékenyülés, egyesülés, ...

A petefészek általában 11 éves életkorban kezdi meg az ösztrogén nevű hormon termelését, aminek hatására minden hónapban egy-egy petesejt megérik, a tüsző fala felreped és a petesejt a petevezetéken át, a méh ürege felé vándorol.

a hímivarsejtek onnan aktív mozgással 1-2 nap alatt a méh nyakcsatornáján, majd a méhen keresztül a méhkürtbe jutnak
- ...

a hasüreg legmélyebb pontja, a végbél és a méh között
készítette: Fodor ...

Az egyik a méh összehúzódását serkentő hormon (oxytocin), melynek elsősorban szülésnél van jelentősége. A másik a vese vízvisszaszívását fokozó hormon (ADH: AntiDiuretikus Hormon vagy vasopressin).

Ennek a ténynek különös jelentősége van a szülés folyamán, és ezért a szűk szülőcsatorna sem jelent leküzdhetetlen akadályt a méh gyümölcse számára.

Ha a szülés spontán nem indul meg oxitocint (az agyalapi mirigy hátsó lebenyének hormonját) adnak (általában infúzióban), amely a méh simaizomzatát erőteljes összehúzódásra serkenti.

Ve­sa­li­us a De fab­ri­ca-ban be­is­mer­te, hogy fel­bon­col­ha­tó ter­hes nők hi­á­nyá­ban nem tud­ta tel­je­sen meg­is­mer­ni és meg­ér­te­ni a sza­po­ro­dó­szer­ve­ket, de azt az­ért fel­is­mer­te, hogy az em­be­ri méh­nek csak egy ü­re­ge van, ...

Lásd még: Menstruáció, Mirigy, Hormon, Hüvely, Petesejt