a koponya üregébe csak a szem és a fül nyílás nyílik
-
a koponya legnagyobb nyílása az öreglyuk, ahol agyvelő a gerincvelőbe megy át ...
koponya
Ember vagy állat fejének csontos váza, ész, eszes ember: kiváló koponya.
Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát kopanja (fateknő), szlovén kopanja (vályú, dézsa), ezek az ősszláv kopati (ás) igéből valók, s vájt fa jelentésűek (lásd kapa).
koponya
(cranium), felső és alsó főrészből van összetéve, amazt agy-, emezt arckoponyának nevezik, az előbbi tokot képez az agyvelő befogadására, az utóbbiban gödrök vannak az érzékszervek számára, ...
hátsó koponyagödör
(fossa cranii posterior seu scala posterior)
ezen a részen található az öreglyuk ...
a magzati koponya koponya találkozási helyein található csontmentes szögletei, amelyet kötőszövetes lemez tölt ki
b)
a kutacs fajtái: ...
Koponyacsontok közötti összeköttetések
A csontok közötti összeköttetések lehetnek (1) folyamatosak, amikor egy összekötő anyag biztosítja a csontok folyamatosságát.
KOPONYA: eszméleténél lévő beteg: hanyatt fekve, fej 30
szögben megemelve
â†' A szorító ruhadarabokat meg kell lazítania sérülés alatt, fölött egyaránt.
A koponya csontjai / Ossa cranii
az agykoponya csontjai (ossa cranii cerebralis)
az arckoponya csontjai (ossa cranii visceralis)
A törzs csontjai / Ossa trunci
gerincoszlop csontjai (vertebrae)
mellkas csontjai (ossa thoracis) ...
A koponya felépítése I.fejezet
A koponya az agy és az érzékszervek hordozója, ezenkívül magába foglalja az orr és a száj zsigereit is.
A) Koponya-izmok. A homlokon, a nyakszirten és a fül körül fekvő lapos izmok inai a koponya boltozatot fedő inas hártyával, az u. n.
Koponyai paraszimpatikus rendszer: Az agytörzs szürkeállományában lévő paraszimpatikus idegsejtek rostjai agyidegek részeként hagyják el a koponyát ...
A koponya az elmúlás egyetemes emberi jelképe. Másrészt a koponya az emberi őstörténetkutatás szempontjából az ember egyik legfontosabb anatómiai képlete, ami nagyjából annyira jellegzetes a Hominida fajok és azok rokonsági kapcsolataira nézve, ...
A szem a koponyacsontok által védett kuckóban, a szemüregben foglal helyet. Ebben találhatók a szemgolyó felszínén tapadó szemmozgató izmok, idegek, vérerek, puha ágyazatot biztosító zsírszövet és a könnytermelésért és elvezetéséért felelős szervek.
A szilárd koponya úgy védi az agyat, mint a diót a héja. A koponya - bár szinte egy csontnak látszik - mégis 22 különálló csontból áll.
A kezekben több mint 50 csont van.
A gerincoszlop csigolyákból épül fel: ...
Az agyvelő a koponyaüregben, mint zárt csontos térben elhelyezkedő, kb. 1200-1400 g tömegű szerv. A nagyagy vagy agyféltekék (hemispherium) az agyvelő legnagyob részét kitevő páros képlet.
Felső végéhez a koponya illeszkedik. Háti szakasza a bordákkal és a szegycsonttal a mellkast alkotja. Ehhez rögzül felül a felső végtag csontos váza. Alul a gerinc keresztcsonti szakasza a medencecsontokkal az alsó végtag csontos övét alkotja.
A nyaki gerincszakasz mozgásaikor a koponya is az esetek döntő többségében azonos értelmű elmozdulást végez. A nyaki csigolyák ízületi felszínei vízszintes harántsíkúak.
A neuroendokrin rendszer központja az agy hipotalamusza és a hozzá kapcsolódó agyalapi mirigy, amely egy borsó nagyságú szerv és a koponyalap ékcsontjának üregében (töröknyeregben) helyezkedik el. Egy nyéllel kapcsolódik a hipotalamuszhoz.
A kulcscsont alatti verőér egyik ága a csigolyaverőér (arteria vertebralis), mely a gerinccsatornán keresztül lép be az öreglyuknál a koponyaüregbe, és az agy vérellátásában vesz részt.
Az agykoponya csontjait varratok kötik össze. A hullámos széllel egymásba illeszkedő csontszéleket kötőszövet rögzíti. Ez a mozdulatlan kapcsolódás védi az agyvelőt, és lehetővé teszi a koponya növekedését.
A tobozmirigy (az az apróka kis mirigy a koponya bal oldalán) is kimarad az érdeklődés köréből. Nagy hiba! A tobozmirigy a MELATION hormont termeli, amely felelős az alvászavarért. Ezért a sötétség hormonjának is nevezik.
- a tejfogak koronája lekerekítettebb, aránylag rövid, de széles, ami megfelel a gyermekkoponya alacsonyabb, de szélességi dimenzióban kiterjedtebb formájának
- az egyes tejfogak formája sokkal állandóbb, mint a tartós fogaké ...
Jellemzői: babszem nagyságú, a koponya ékcsontjának üregében helyezkedik el. Szoros kapcsolatban áll a felette lévő agyterülettel, a hypotahalamussal. Helyesebb hypotalamo-hypofizeális rendszerről beszélni.
Egyrészt védőburkot képeznek egyes, mechanikai hatásokra igen érzékeny belső szervek számára - például a koponya az agyvelő, gerincoszlop pedig a gerincvelő számára -, másrészt a passzív mozgásszervek szerepét töltik be, azaz az izmok, ...
A központi idegrendszer a gerincoszlop és a koponya védelme alá kerül. Megjelenik a velőshüvely (mielinhüvely).
Egy gyűrűszerű képződmény, melyre a koponya illeszkedik, bólintáskor ezen mozdul el a fej. Második csigolyája a forgó (axis), amelyen egy jellegzetes fognyúlvány figyelhető meg.
Nyúltvelő (medulla oblongata)
A kisaggyal együtt a koponyaalapon helyezkedik el, és lefelé a gerincvelőben folytatódik. A nyúltvelőben belső területeken található a szürkeállomány, kívül pedig a fehérállomány.
században frenológia "tudománya" különféle tulajdonságokat kötött az agy bizonyos területeihez és a koponya felmérésével vélte meghatározni az emberi tulajdonságokat.
A koponyacsontokon általában nincs elváltozás, a körömpercek viszont gyakran felrostozódnak, ritkán felszívódnak. Ha valamennyi csontelváltozás megtalálható, akkor a ritka morbus von Recklinghausenról (az összes esetek kb. 4%-a) beszélünk.
Az emberi agy szerveződését a természetes kiválasztódás határozta meg nemzedékek hosszú során át. Az őskori koponyaleletek arról tanúskodnak, hogy agyunk lényegében ma is olyan, mint őseinké volt ötvenezer éve vagy még régebben.
 Lásd még: Ember, Csont, Gerinc, Idegrendszer, Anatómia
  
|
