Idegsejt

Idegsejtek
Az idegrendszer alapegységei az idegsejtek, más néven neuronok. A neuronok különlegessége, hogy képesek ingerületbe jönni és ezt az ingerületet a sejthártyán keresztül vezetni is.

Idegsejt
Az idegsejt a sejttestből és a nyúlványokból, dendritekből és neuritekből áll. A sejtben mennek végbe az anyagcsere-folyamatok, az ingerek feldolgozása, itt található a sejtmag.

Idegsejt ép működéséhez szükséges: tengelyfonal és az azt körülvevő velős hüvely épsége.
Végkészülék működése kétirányú:
Jelfogó, felfogó szerep (receptor): hőérzést, fájdalomérzést, nyomásérzést jelzi ...

idegsejt (neurocyta vagy perikarion):
-
nagysága változatos ...

idegsejtekben ? neurofibrillum
c)
sejtszervecskék (sejtorganellumok): ...

az idegsejtben a környezeti hatásra bekövetkező anyagcsere-változás
d)
receptor: ...

Az idegsejtek méretükben és megjelenésükben igencsak különböznek egymástól, de vannak közös jellegzetességeik.

Az idegsejt kapcsolódhat egy másik idegsejttel (ideg-ideg szinapszis), de más típusú sejttel is (pl. ideg-izom szinapszis).
A szinapszisok kategorizálhatók az ingerületátadás módja szerint is: ...

szinapszis
Idegsejtek csomópontja.
Élettani szakszó a latin synapsis, illetve előzménye, a görög szünapszisz (érintkezés, kapcsolódási pont) nyomán, a szün- (együvé) és apszisz (hajlás, kötés) elemekből, utóbbi az aptó (köt) származéka. apszis.

Szinapszis: Idegsejt kapcsolódása más sejttel, amely lehetővé teszi az ingerületi állapot átadását. Az idegsejt kapcsolódhat egy másik idegsejttel (ideg-ideg szinapszis), de más típusú sejttel is (pl. ideg-izom szinapszis).

A talamuszban az információfeldolgozás folyamatában (főleg a látási információkéban) nagy szerepük van a gátló idegsejteknek, amelyek szabályozzák a serkentő idegsejtek működését.

Szintén szerepet játszik a neurotranszmitterek kialakulásában, amelyek kémiai úton teremtenek kapcsolatot az idegsejtek között, valamint lehetővé teszik az elektromos impulzusok végighaladását az idegsejteken.

Ezt a mozgató idegsejtek tartós izgalmi állapota tartja fenn. Az izomtónus bizonyos állapotok kivételével (mély alvás, eszméletvesztés) mindig - még nyugalomban is - fennáll.

A gerincvelő átmetszetben pillangóhoz hasonló idomot mutat, melyben kívül található a fehér állomány (az idegsejtek nyúlványainak az összessége, a különböző pályarendszerek), belül a szürke állomány (az idegsejtek testeinek összessége), ...

Mindkettőt idegsejtek és ún. glia­sejtek alkotják. Az emberi agy mintegy 1300 g súlyú, 1-10 milliárd ideg­sejtből áll, míg a gerincvelő kb. 43 cm hosszú, 35-40 g súlyú. Agyunk két féltekéből áll, amelyeket idegrostok kötnek össze.

Ez azonban csak a nagyobb testméret velejárója: a több testi sejt irányításához több idegsejtre van szükség.

ugyanannyi idegsejtet foglal magában, mint a gerincvelő. Kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel, ugyanakkor képes önálló működésre is.

Az idegszövet felépítése, az idegsejtek típusai
Emlősök osztálya
Az emberi nagyagy felépítése és működése
Az emberi vegetatív idegrendszer felépítése és működése
A szóbeli érettségi (2011)
Az ember evolúciója
Megjelent a Kiegészítés
Február 15.

A gerincvelőt 2 részre oszthatjuk: kívül a fehér állományra, belül a szürke állományra. A szürke állomány nagyrészt az idegsejtek sejttestjeiből áll. További laminákra tagolódik, ezeket Rexed-féle lamináknak nevezzük.

Ezt még igazából senkinek sem sikerült feltérképeznie, hiszen néhány retinabeli idegsejt kapcsolatrendszerét és fényre adott válaszát már le lehetett mérni, ám az ideghártyában több tízezer különféle sejt van, ...

See also: Ember, Idegrendszer, Gerinc, Ingerület, Gerincvelő