Hónalj

hónalj
v. hónaljárok (axilla, fossa axillaris), a felkar felső része és a mellkas által közrefogott zug; elülről a nagy mellizom, hátulról a széles hát- és a nagy görgeteg-izom által képezett falak határolják.

A hónaljszőrzet megjelenése az előbbi után kb. fél évvel később kezdődik, és teljes kifejlettségét a 15. évben éri el.

a nyirokcsomók a hónaljárokban helyezkednek el
-
a nyírok elvezetése truncus subclavius-on keresztül történik ...

Az izom alsó széle képezi az alsó hónaljerdőt.
Működése:
" Rögzített törzs mellett a nagy mellizommal közösen a felemelt kart lefelé húzza favágáskor vagy röp- és kosárlabdázás esetén leütéskor, ill. zsákolás kapcsán.

A többi ágak ellátják vérrel a pajzsmirigyet, a nyelőcső felső részét, a gége alsó részét, illetve egyik ága a hónaljverőér (arteria axillaris) látja el a felső végtagot.

A szőrzetnek elsősorban a mechanikai védelmben van szerepe, a hónalj és a szeméremszőrzet feladata az illatanyagok eloszlatása. A szőrszál mozgatásában a szőrmerevítőizom vesz részt, mely szintén a hőszabályozásban fontos jelenség.

Másutt azonban egészségeseken nem észlelhetők: ha valaki önvizsgálattal mégis ilyet találna akár a nyaki izmok között, a hónaljában vagy az ágyékhajlatban, mindenképpen keresse fel orvosát, ...

terminális szőrzetek, vagyis a fanszőrzet és a hónaljszőrzet. A férfiakat másodlagos nemi jellegként általában erőteljesebb szőrképződés jellemzi a törzsük és végtagjaik felületén.

A nyirokcsomók a nyaki, hónalji, ágyéki területen fordulnak elő nagyobb mennyiségben. A fehérvérsejtek a nyirokcsomókban gyűlnek össze és tisztítják meg a vért a szervezetre ártalmas kórokozóktól és bomlástermékektől.

Bab alakú, kicsi nyirokcsomókból (nyirokmirigyekből), az azokat összekötő nyirokerekből, valamint a lépből és csecsemőmirigyből áll. A nyirokcsomók a nyaki, hónalji, ágyéki területen fordulnak elő nagyobb mennyiségben.

Lásd még: Mellkas, Bőr, Ember, Végtag, Csont