Homloklebeny-kéreg: A magasabb agyi funkciókat ellátó agykéreg egyik funkcionális szempontból elkülönülő része.
A francia Paul Broca 1861-ben publikált legfonÂtosabb következtetése az, hogy jobbkezes személyeknél a beszéd kifejező, kivitelező apparátusa az agy bal homloklebenyének egy kicsi területével, ...
Az agyféltekékeket az alábbi páros lebenyekre osztjuk: homloklebeny (lobus frontalis), fali lebeny (lobus parietalis), halántéklebeny (lobus temporalis) és nyakszirtlebeny (lobus occipitalis).
- Szomatikus mozgatómező (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja. - Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai.
Innen kerül át az íves kötegen a motoros beszédközpontba, a Brocamezőbe a bal oldali homloklebeny hátsó részébe , majd konkrét utasítások formájában a nyelvet, ajkat, gégét, arcizmokat mozgató motoros kéregbe.
az ingerületet a szaglósejtek továbbítják a központi idegrendszerbe (a homloklebenybe) - a szaglósejtek nyúlványai a szaglóideget alkotják ...
A koponyacsontoknak megfelelő helyzetük alapján mindkét féltekén körülhatárolható terület a homloklebeny, a fali lebeny, a nyakszirti lebeny és a halántéki lebeny. A fehérállományt és szürkeállomány rétege, az agykéreg veszi körül.
A koponyaalap lépcsős szerkezete, az árkokat felépítő csontok elülső koponyaárok / fossa cranii anterior os frontale / os sphaenoidale homloklebenyek ...
Nagyfokú toronykoponya kialakulásával a szemüreg alakja úgy változik, hogy a látóideg nagyon megfeszül, látásromlás, vakság alakulhat ki. Nagymértékű homlokcsonti leszorítás következtében az agy homloklebenyének sorvadásával szellemi leépülés ...
(lobus occipitalis) főként a látásban, képalkotásban játszik szerepet; a halántéklebeny (lobus temporalis) a hallás és a beszéd központja; a fali lebeny (lobus parietalis) a mozgás és az érzékelés folyamatait irányítja; a homloklebeny (lobus ...
Lásd még: Nyakszirt, Halánték, Ember, Idegrendszer, Gerinc
 
|