Híd

híd
Építmény folyó vagy mélység fölötti áthaladás céljára, rögzített fogpótló készítmény, a test hátraívelt helyzete tornában, birkózásban. Származékai: hidas, (át)hidal, (át)hidalás, hidász.
Iráni, közelebbről alán eredetű: oszét héd.

A híd legfontosabb szerepe, a nyúltvelő reflexeinek összehangolása, ez az agyi terület gondoskodik például arról, hogy ne következzen be egyszerre nyelés és belégzés.

Nyúltvelő és híd:
a) Testtartási reflexek
Pl. a fej elmozdulásának hatására a feszítőizmok tónusa növekszik. A fej felemelése pedig reflexesen a hátsó végtag behajlását eredményezheti.

A nyúltvelő, a híd és a negyedik agykamra
A kisagy és a középagy
A köztiagy ...

Az agytörzs kiszélesedő középső része a híd. Két elvékonyodó oldalával közvetlenül kapcsolódik a kisagyhoz. Nevét is onnan kapta, hogy rajta keresztül haladnak az idegpályák a nyúltvelő és a nagyagy, ill. a kisagy és a nagyagy között.

Az IgM olyan polimer szerkezetű molekula, amelyben több monomer immunglobulin kovalens kötéssel, diszulfid-híd révén kapcsolódik egymással, általában pentamert, ritkán hexamert képezve.

A combcsont vagy a medencecsont mágneses erővonalakra emlékeztető gerendázata nagyon hasonlít a egyes építészeti megoldásokhoz: a Nyugati pályaudvar, az Eiffel-torony vagy a Szabadság-híd klasszikus vasszerkezeteihez.

Legalsó, a gerincvelővel összeköttetésben lévő része a nyúltvelő, a középső része a híd, legfelül pedig a középagy (mesencephalon) helyezkedik el.

Az agytörzs (truncus cerebri) a gerincvelő folytatása a koponyüregen belül. Három részből áll: nyúltvelő (medulla oblongata), híd (pons) és középagy (diencephalon). Az agytörzsben található a légző- és keringés szabályozó központ.

I . Az idegrendszer központi - centrális részéhez az agyvelő (encephalon) és a gerincvelő (medulla spinalis) tartozik. Az agyvelő részei: a nagyagy, a kisagy, a középagy, a híd és a nyúltvelő.
hirdetés
...

Lásd még: Gerinc, Központi idegrendszer, Ember, Idegrendszer, Gerincvelő