Hám

hám
János, püspök, szül. gyöngyösön 1781 jan. 5., megh. Szatmárt 1857 dec. 30. Iskoláit szülővárosában, Rozsnyón és Egerben végezte. Ez utóbbi helyen a papnöveldébe lépett.

hám
Igáslónak a szügyet és a törzset övező szerszámzata.
Német eredetű: alnémet haam, holland haam (hám).

HÁM - Több rétegű (5), elszarusodó, laphám. Felső része, pikkelyszerűen, állandóan hámlik. A tenyéren és a talpon a legvastagabb.
Festékrétege, legalul van (fehérbőrűeknél).
Ereket nem tartalmaz.

a hám alapjában festék (pigment) termelő sejtek találhatók ? melanint termelnek ? ibolyán túli sugárzástól véd
-
a bőr középső (irha) rétege: ...

A hám-elváltozás következményét az szabja meg, hogy benne szövettanilag milyen mértékű és kiterjedésű sejtmag-eltérést találunk.

A hám szövettanilag többrétegű elszarusodó laphám. Legfelső rétege elhalt hámsejtekből áll, amelyek folyamatosan leválnak.

a kötőszövet és a hám határa nem sima, a kötőszövetbe kesztyűujj szerű papillák nyomulnak
-
az alsó réteg hasáb alakú sejtekből áll, amelyek felfelé haladva ellapulnak ...

A két üreg egymás felé eső részén alakul ki a belső- (hám, idegr.) és a külső (bélcs., máj, légzőszerv) csíralemez - együtt az embriópajzs, majd ebben a középső csíralemez (izom, keringési r., erek, szív, vese, csont, porc).

A tápanyag a sejten keresztül a hám alatti térbe s onnan az általános keringésbe jut. Közben természetesen a sejten belüli anyagcsere-folyamatokban vehet részt.
A vékonybél felszívó sejtjeinek EM képe ...

a bélbolyhok alján a hám Lieberkühn mirigyeket (cryptákat) alkot
b)
nyálkahártya alatti réteg ...

A vizeletelvezető rendszert átmeneti (ún. tranzicionális) hám borítja.

folyamat, mely során kialakulnak a fogra jellemző szövetek, morfológiai sajátosságok és a végén a fog megjelenik a szájüregben. A tejfogak fejlődése már a méhen belüli élet hatodik hetén elkezdődik, míg a maradó fogaké a huszadik héten. A fogak hám- ...

Lásd még: Nyálkahártya, Mirigy, Csont, Ember, Keringés