Halántéklebeny

- Hallóközpont (a halántéklebenyben).
- Szomatikus mozgatómező (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja.
- Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai.

A Wernicke­mező ­ a bal halántéklebenyben ­ sokkal több, mint egyszerű hallóközpont.

Az agyféltekékeket az alábbi páros lebenyekre osztjuk: homloklebeny (lobus frontalis), fali lebeny (lobus parietalis), halántéklebeny (lobus temporalis) és nyakszirtlebeny (lobus occipitalis).

Szintén a Johns Hopkins University kutatói mutatták ki már korábban, hogy a homlok- és halántéklebeny bizonyos, a beszéd szempontjából fontos területei - az ún. Broca- és Wernicke-régiók - jelentősen nagyobbak a nők esetében.

Az ingerület az agyidegek közé tartozó hallóideg, majd a hallópálya idegrostjain a talamuszba jut, onnan pedig tovább a halántéklebenyben található hallóközpontba. Az agykéregben keletkezik a hallásérzet.

A csiga tehát képes a hang analízisére. Meg tudja különböztetni a hang magasságát és erősségét. A jelek a hallóidegen, a bonyolult hallóidegpályán az agykéreg halántéklebenyéhez jutnak, és itt keletkezik a hangérzet.

A magas hang rezgésszáma nagyobb. Az ingerület útja: szekunder receptorok ÃŞ VIII.sz. agyideg ÃŞ agytörzs ÃŞ talamusz ÃŞ hallókéreg. A hallókéreg a kétoldali halántéklebenyben van. (a beszédé a baloldali).

Mindkét félteke négy lebenyre tagolható: a nyakszirtlebeny (lobus occipitalis) főként a látásban, képalkotásban játszik szerepet; a halántéklebeny (lobus temporalis) a hallás és a beszéd központja; ...

Felső felszíne a középső koponyaalapi árok része, rajta az agy halántéklebenyének tekervényei enyhe benyomatként ismerhetők fel. A sziklacsont külső felszíne a dobüreget fedi, mögötte a hallószerv részei találhatók.

Lásd még: Halánték, Ember, Látás, Fájdalom, Agyideg