Halánték

Halántékcsonti-falcsonti izom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...

halánték
(tempora, a tempus a m. idő szótól, mert a halántékon kezd az ember őszülni).

halántékizom
(musculus temporalis)
a halántékcsonton eredő, legyező alakú izom ...

HALÁNTÉKCSONT
A koponya basilaris és parietalis regiójának felépítésében veszt vevő, bonyolult felépítésű csont. Jellegzetes, máshol nem található pikkelyvarrattal csatlakozik a falcsonthoz és az ékcsonthoz (sutura squamosa, ill.

a két halántékcsont mögött helyezkedik el
-
nagyrésze a tarkó alkotásában vesz részt ...

nyúlványa a halántékcsont nyúlványával alkotja a járomívet (arcus zygomaticus)
3.
Rostacsont (os ethmoidale) ...

3. ábra * A halántékcsont (os temporale), a koponya legkomplikáltabb csontja.
4. ábra * A leggyakoribb koponyatorzítási módok a népvándorlás korában Magyarországon
5. ábra * Mesterséges koponyaalakítás csecsemőkorban ...

hátsó határa a halántékcsont sziklacsontjának hátsó széle
*
hátsó koponyagödör ...

- Hallóközpont (a halántéklebenyben).
- Szomatikus mozgatómező (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja.
- Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai.

A. Temporalis - Halántéki ütőér /szem körüli, halántéki vérzés
A. Facialis - Arc ütőere az alsó állcsont szegélyén / ajak, száj körüli vérzések/ ...

A könny legnagyobb része a felső szemhéj alatt, a halántéki oldalon elhelyezkedő könnymirigyekből származik. A szemhéjszéli mirigyek kis mennyiségben olajos "adalékanyagot" termelnek, amely megóvja a könnyet a gyors elpárolgástól.

A Wernicke­mező ­ a bal halántéklebenyben ­ sokkal több, mint egyszerű hallóközpont.

Részei: homloklebeny, fali lebeny, nyakszirti lebeny, halántéki lebeny. A nagyagy feladata a különböző ingerek felfogása és továbbítása az agykéreg felé. Az agykéreg függőleges sejtoszlopokból épül fel. Ezek a sejtoszlopok nem függenek egymástól.

Az agyféltekékeket az alábbi páros lebenyekre osztjuk: homloklebeny (lobus frontalis), fali lebeny (lobus parietalis), halántéklebeny (lobus temporalis) és nyakszirtlebeny (lobus occipitalis).

Rostjai a szegycsonton és a kulcscsont belső harmadán erednek, majd együttesen felfelé húzódva a halántékcsont csecsnyúlványán tapadnak.

Mind a Ménière betegségben szenvedő betegek halánték csontjában, mind az állatkísérletesen létrehozott endolympha hydropsos csigában kimutatták a csiga ereinek kóros elváltozásait is.

Szintén a Johns Hopkins University kutatói mutatták ki már korábban, hogy a homlok- és halántéklebeny bizonyos, a beszéd szempontjából fontos területei - az ún. Broca- és Wernicke-régiók - jelentősen nagyobbak a nők esetében.

Az ingerület az agyidegek közé tartozó hallóideg, majd a hallópálya idegrostjain a talamuszba jut, onnan pedig tovább a halántéklebenyben található hallóközpontba. Az agykéregben keletkezik a hallásérzet.

Az agykoponyát 7 csont képezi. Ezek közül a homlokcsont, az ékcsont és a nyakszirtcsont páratlanok, a falcsont és a halántékcsont párosak.

Mindkét félteke négy lebenyre tagolható: a nyakszirtlebeny (lobus occipitalis) főként a látásban, képalkotásban játszik szerepet; a halántéklebeny (lobus temporalis) a hallás és a beszéd központja; ...

Hat továbbá a halántékra, a szemre, a fülre, a bal szemre, és az egész arcra. Ez a csakra befolyásolja az egész test magnetizmusát.
Betegségek: folyamatosan visszaköszönő fejfájás, látászavarok (rövid és távollátás, kancsalság, kötőhártya-gyulladás.

See also: Ember, Koponya, Csont, Nyelv, Homlok