A gerincvelői idegek hátulsó gyökereiről (Bp., 1889) - Die Geschmacksknospen (Würzburg, 1892) ...
Az ingerületet a gerincvelői idegek a gerincvelő fehérállományába viszik A felszálló pályákon halad tovább, ezek kereszteződnek Talamuszban átkapcsolódnak ...
Ennek mellső vaskosabb része az elülső szarv - főleg mozgató neuronok, amelyek idegrostjai innen lépnek ki a gerincvelői idegek elülső gyökerén keresztül és haladnak az effektor felé.
Ezeken a likakon lépnek ki a gerincvelői idegek. Az ívről indul ki kétoldalt a csigolya harántnyúlványa, mely egyrészt izmok és szalagok tapadására, másrészt - hátcsigolyák esetében - a bordákkal való ízesülésre szolgál.
Az idegrendszer másik része a környéki - perifériás rész, melyhez az agyidegek (nervi craniales), a gerincvelői idegek (nervi spinales) és a vegetatív (autonóm/szimpatikus/paraszimpatikus) idegrendszer tartozik.
Gerincvelői idegek: A gerincvelőből erednek és a test többi részét idegezik be. A harmincegy pár gerincvelői ideg közül több ideghálózatot alkot, ilyen például a karfonat, amelynek nagy ágai a vállövet és a felső végtagot idegezik be.
az érző és a mozgató rostok együttesen a gerincvelői idegeket alkotják Ø a gerincvelő funkciói: ...
A központi vagy centrális idegrendszer része az agyvelő (cerebrum) és a gerincvelő (medulla spinalis). A környéki vagy perifériás idegrendszerhez tartoznak a 12 pár agyideg és a gerincvelői idegek.
Lásd még: Gerinc, Gerincvelői ideg, Gerincvelő, Idegrendszer, Központi idegrendszer
 
|