 Lásd még: Verőér, Ember, Idegrendszer, Szív, Mellüreg
A nagyvérkör verőérrendszere a bal kamrából eredő főverőérrel (aorta) kezdődik. A főverőér sétapálca alakú ér, melynek három szakaszát különböztetjük meg.
A májnak kettős vérellátása van: az egyik a máj saját verőere (arteria hepatica propria), mely a hasi főverőér másodlagos páratlan zsigeri ága; a másik a portális gyűjtőér (vena portae), mely a gyomorból, a vékony- és vastagbélből, ...
A masnin a főverőér, a fő nyiroktörzzsel a hasüregbe, a hurkon a nyelőcső (régi magyar néven: bárzsing), a bolygóidegekkel a gyomorba lép. A belső pántoktól oldalt, a II. ágyékcsigolya magasságában mindkét oldalra két-két csipkézett szár alakul ki.
A tüdőből visszaérkező, oxigénnel dúsult vért a szív először a főverőérbe pumpálja. A főverőér ágai a felső végtagokba, a fejbe, a törzsbe és az alsó végtagokba haladnak. E nagy erekből kisebbek ágaznak ki, majd azok is újra meg újra elágaznak.
A bal kamrából a kiinduló vér a szervezet legnagyobb verőerébe, az aortába (főverőér) jut, amely a gerincoszlop előtt minden szervhez leadja azokat az ágakat, amelyeken a friss vér eljut a szervekhez.
Az artéiriás vérkeringés
piros - oxigéndús vér ...
A jobb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal kamrából a főverőér, az aorta a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes billentyűk találhatók.
Ezek végső soron a főverőér előtti nagy szimpatikus autonóm idegdúcba (ganglion coeliacum) mennek, és itt kapcsolódnak át. Az idegdúcot elhagyó következő (postganglionaris) rostok idegzik be szimpatikusan a hasüregi zsigereket.
Lásd még: Verőér, Ember, Idegrendszer, Szív, Mellüreg
  
|
