| |
előcsarnok (lat. vestibulum), az előkelő rómaiak házában a ház külső szinétől bemélyített az a diszes térség, mely az utca és a kijáró ajtó között terül el; később magát az atriumot is értették alatta.
A csontos labirintus egy előcsarnokból és az abból kiinduló csontos csigából - hallószerv -, valamint három félkörös ívjáratból, a tömlőcskéből és zsákocskából - egyensúlyozó szerv - áll.
 
|