 Lásd még: Csont, Gerinc, Ember, Izmok, Ízület
Csigolyák
A csigolyák csontszövetből épülnek fel, anatómiailag csigolyatestre, csigolyaívekre és nyúlványokra tagolhatók. A gerincvelő a csigolyalyukban fut.
a csigolyákat porckorongok és szalagok kapcsolják össze
b)
alkotó részei: ...
a csigolyák teste kicsiny, téglatest alakú
-
haránt nyúlvány két gumóban végződik, bennük a gerincverőér (arteria vertebralis) fut ...
a csigolyák előre domború ívet (lordosis) alkotnak
b)
háti szakasz: ...
A csigolyák alaki eltérései
Az alapvető alaki hasonlóság mellett a csigolyák funkcionális hátterű eltéréseket mutatnak.
hátcsigolyák: gödrök (fovea costalis superior, fovea costalis inferior, fovea costalis transversus)
ágyéki csigolyák: processus accessorius vertebrae lumbalis, processus mammillaris ...
A csigolyák egymásra helyezett összeilleszthető lakatra vagy pecsétgyűrűre emlékeztetnek. Az üreges "gyűrűoszlop" belsejében függ a gerincvelő. A csigolyákformája egészen sajátságos.
A gerincen belül tulajdonképpen azonos fő részekből épülnek föl.
A csigolyák
A csigolya egy vékony, sűrű csontgyűrű, mely az óraüveghez hasonlít, középen vékonyabb, szélén vastagabb. A külső csontrész alul és felül kicsit túlér a testen, peremet képezve azon.
A csigolyák között porcos korong van, a csigolyaíveket, a haránt- és tövisnyújtványokat pedig szalagok kötik össze.
A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el
Kisujjnyi vastag
Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ ...
A csigolyákat és porckorongokat római, a gerincvelői gyököket arab számokkal jelöljük. A nyaki gerincvelőből nyolc gyökpár lép ki - az első (C.1.), a koponyabasis és az atlas között, az utolsó (C.8.), a C.VII.-Th.I. csigolya közül.
A gerincoszlop csigolyákból épül fel:
Egyenesen tartja a testet, de nem úgy, mint egy merev rúd. A csigolyák között rugalmas, szívós porckorongok vannak - így a gerincoszlop csavarodni és hajolni is tud.
A gerincvelő a csigolyák által határolt gerinccsatornában (canalis spinalis) helyezkedik el, kisujjnyi vastagságú, élénkfehér színű, felső vége a nyúltvelő folytatásaként az öreglyuknál van, alsó vége kb. az I-II. ágyéki csigolya magasságáig tart.
Legnagyobb részükben csontból, elülső kisebb, részükben porcból álló ív alakban görbült lécek, hátul a csigolyákhoz, elől a mellcsonthoz rögzítve. Embernél az alsó B. porcai az elülső végükön egyaránt érintkeznek (c. spuriae, állbordák) v.
A gerinc hátsó részén a csigolyákat ízületek kötik össze. Az ízületek akadályozzák meg, hogy a csigolyák egymáshoz képest túlságosan elmozduljanak, de azt is megakadályozzák, hogy erősebben egymásba csússzanak.
Emberi gerincoszlop és csigolyák, a csigolyák kivezető idegszálai
A gerincoszlopnak nem csak az a szerepe, hogy egyenesbe tartsa és megtartsa az emberi testet. A gerincoszlop csigolyákból áll össze, és azokból idegszálak vezetnek ki.
A gerincvelő a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el. Kb. ujjnyi vastag, szelvényezett (szelvényenként egy-egy kilépő gerincvelői idegpár) és kétoldali szimmetriát mutat. Szakaszai: nyaki, háti (mellkasi), ágyéki, keresztcsonti.
A nyak- és hátcsigolyák sora, hegység magasabb csúcsainak egybefüggő vonulata, élben találkozó lapok kiképzett vonala: tetőgerinc, könyvgerinc, központi, összekötő elem: a cselekmény gerince, szilárd erkölcsi magatartás: gerinces ember.
A vázrendszer tengelyét a csigolyákból álló gerincoszlop alkotja. A csigolyák között porckorongok vannak, amelyek egyrészt összekötik a csigolyákat, másrészt lehetővé teszik kismértékű elmozdulásukat.
A csigolyák között rugalmas, szívós porckorongok vannak - így a gerincoszlop csavarodni és hajolni is tud. Napközben a gerincoszlop porckorongjai összenyomódnak - este lefekvéskor így alacsonyabbak vagyunk, mint reggel felébredéskor.
Különösen gyakori a csigolyákon a szklerotikus zárólemezek és a mészszegény csigolyatestek váltakozásából adódó “csíkozottság' (rugger-jersey spine). További tünetek: anémia, viszketés, ideggyulladások, kóros helyen történő csontosodások.
Egy-két agyalapi csont köbös, a csigolyák teste viszont mind köbös felépítésű: vékony kérgi állományon belül szivacsos szerkezetben vörös csontvelő van, ami a vérképző rendszer nagyon fontos része.
Symphysisnak, - fél vagy tökéletlen ízületnek - is szokták nevezni őket, melyeket korlátozott mértékű mozgékonyság jellemez. Az ilyen ízületek egymáshoz kapcsolódó csontok közötti összeköttetések közé tartoznak, például a csigolyák esetében a ...
A betegségek felől közelítve egészen feltűnő,
hogy mi minden érheti az embert a nyak
magasságában, illetve azon belül.
Rekedtség, torok- és mandulagyulladás,
gégerák, pajzsmirigy-zavarok,
hogy a nyaki csigolyák és porckorongok ...
vagy lapos csontok (amelyek szélességi és a hosszúsági méretei kb. egyformák), ilyenek például a koponyatető csontjai és a csípőlapát;
- rövid csontok (amelyek hosszúsági, szélességi és vastagsági méretei nagyjából egyformák), például a csigolyák, ...
Medialis éle (margo medialis) valamivel vaskosabb, alsó 2/3-ában függőleges, és mintegy 3 harántujjnyi távolságban párhuzamosan fut a hátcsigolyák tövisnyúlványaival. Felső harmada rézsútosan oldalfelé száll fel a felső szöglethez.
Lásd még: Csont, Gerinc, Ember, Izmok, Ízület
  
|
