csigolya
(lat. vertebra, állat), a gerinces állatok törzsén végig vonuló s annak támasztója gyanánt szereplő gerincoszlopot fölépítő porcogós vagy csontos részlet. Egy jól kifejlett csigolyán több részletet különböztetünk meg.
csigolya
A gerincoszlophoz tartozó gyűrűs csont.
A csiga származéka, a nyakcsigolya ismert változata a nyaka csigája. Az -olya lehet képzőegyüttes.
csigolya ív (arcus vertebrae):
a test által alkotott vályú két széléről ered
- ...
csigolya közti porcokban és a bordaporcokban fordul elő
-
az alapállományban a rostok általában párhuzamosan haladnak ...
két csigolya között elhelyezkedő rostporcos korong
-
szalagok ...
A csigolyaoszlopot az ízületektől független szalagok rendszere (syndesmosisok) tartja össze.
A csigolyatestek közötti porckorongok felépítése megegyezik a háti és lumbalis szakaszon lévőkkel. Belül, centrálisan helyezkedik el a notochord sejtjeiből származó nucleus pulposus, amit a kollagén rostokból állóannulus fibrosus vesz körül.
ábra Nyakcsigolya
A csigolyák egymásra helyezett összeilleszthető lakatra vagy pecsétgyűrűre emlékeztetnek. Az üreges "gyűrűoszlop" belsejében függ a gerincvelő. A csigolyákformája egészen sajátságos.
A csigolyatestből több nyúlvány ered: oldalra és kissé hátra a harántnyúlványok, középen hátra a tövisnyúlvány, felfelés és lefelé párosával az izületi nyúlványok.
szabálytalan (csigolya)
A csontok közötti összeköttetések típusai
Folytonos ...
Az agy vérellátásában két páros ér vesz részt: a két belső nyaki verőér (arteria carotis interna) és a két csigolyaverőér (arteria vertebralis), melyek az agyalapon egy verőeres kört alkotnak.
Vertebral body - csigolyatest
Spinal nerve - gerincvelői ideg
Pedicle - csigolyaív
Spinal cord - gerincvelő
Spinous process - tövisnyúlvány ...
Hátrafelé halad a csigolyaív, mely a gerinclikat fogja körül. E likak összessége adja a gerinccsatornát, mely a gerincvelőt zárja magába.
Csupán az első 24 csigolya valódi (vertebrae verae) csigolya. Az utolsó 9-11 csigolya oly nagymértékben módosul, hogy ezeket álcsigolyáknak (vertebrae spuriae) nevezzük.
A legfontosabb és a legszembeötlőbb a nagyságrendi különbség, hiszen minél lejjebb helyezkedik el egy csigolya a gerincoszlopon belül, annál nagyobb súly nehezedik rá, tehát nem meglepő, hogy a az egész csigolya, ...
A kulcscsont alatti verőér egyik ága a csigolyaverőér (arteria vertebralis), mely a gerinccsatornán keresztül lép be az öreglyuknál a koponyaüregbe, és az agy vérellátásában vesz részt.
Vagyis ha az izmok nem lennének, a külső erő hatására a csigolyatestek egymáshoz képest eltolódnának. Az izmok másik fontos feladata, hogy biztosítsák a csigolyák egymáshoz viszonyított mozgását.
Különösen gyakori a csigolyákon a szklerotikus zárólemezek és a mészszegény csigolyatestek váltakozásából adódó “csíkozottság' (rugger-jersey spine). További tünetek: anémia, viszketés, ideggyulladások, kóros helyen történő csontosodások.
A csigolyák között, a bordák és a mellcsont között porcos összeköttetés teremt kapcsolatot. A porcos összeköttetés rugalmas, megenged némi mozgást, a csontos összeköttetés, az összenövés azonban nem. A keresztcsont például 5 csigolya összenövéséből ...
A szerv falában lévő receptor a csigolyaközti dúcban lévő idegnek (érző) küld jelzést.
 Lásd még: Csont, Gerinc, Ágyék, Keresztcsont, Csigolyák
  
|
