csigolya
(lat. vertebra, állat), a gerinces állatok törzsén végig vonuló s annak támasztója gyanánt szereplő gerincoszlopot fölépítő porcogós vagy csontos részlet. Egy jól kifejlett csigolyán több részletet különböztetünk meg.
csigolya
A gerincoszlophoz tartozó gyűrűs csont.
A csiga származéka, a nyakcsigolya ismert változata a nyaka csigája. Az -olya lehet képzőegyüttes.
csigolya ív (arcus vertebrae):
a test által alkotott vályú két széléről ered
- ...
csigolya közti porcokban és a bordaporcokban fordul elő
-
az alapállományban a rostok általában párhuzamosan haladnak ...
két csigolya között elhelyezkedő rostporcos korong
-
szalagok ...
A csigolyaoszlopot az ízületektől független szalagok rendszere (syndesmosisok) tartja össze.
A csigolyatestek közötti porckorongok felépítése megegyezik a háti és lumbalis szakaszon lévőkkel. Belül, centrálisan helyezkedik el a notochord sejtjeiből származó nucleus pulposus, amit a kollagén rostokból állóannulus fibrosus vesz körül.
a 7. nyakcsigolya magasságában kezdődik és kb. a 4‑5. hátcsigolya magasságáig tart és kb. hüvelyk ujjnyi vastag
-
kb. 12‑14. cm hosszú és 17 mm körüli átmérőjű ...
ábra Nyakcsigolya
A csigolyák egymásra helyezett összeilleszthető lakatra vagy pecsétgyűrűre emlékeztetnek. Az üreges "gyűrűoszlop" belsejében függ a gerincvelő. A csigolyákformája egészen sajátságos.
A csigolyatestből több nyúlvány ered: oldalra és kissé hátra a harántnyúlványok, középen hátra a tövisnyúlvány, felfelés és lefelé párosával az izületi nyúlványok.
szabálytalan (csigolya)
A csontok közötti összeköttetések típusai
Folytonos ...
Hátrafelé halad a csigolyaív, mely a gerinclikat fogja körül. E likak összessége adja a gerinccsatornát, mely a gerincvelőt zárja magába.
az I-II. ágyéki csigolya magasságában a has jobb oldalán
-
szakaszai: ...
Csupán az első 24 csigolya valódi (vertebrae verae) csigolya. Az utolsó 9-11 csigolya oly nagymértékben módosul, hogy ezeket álcsigolyáknak (vertebrae spuriae) nevezzük.
A legfontosabb és a legszembeötlőbb a nagyságrendi különbség, hiszen minél lejjebb helyezkedik el egy csigolya a gerincoszlopon belül, annál nagyobb súly nehezedik rá, tehát nem meglepő, hogy a az egész csigolya, ...
A kulcscsont alatti verőér egyik ága a csigolyaverőér (arteria vertebralis), mely a gerinccsatornán keresztül lép be az öreglyuknál a koponyaüregbe, és az agy vérellátásában vesz részt.
nyaki csigolya teste képezi. Az oldalsó falon találjuk az elülső és a hátsó garatívek által közrefogott garatmandulákat és a nyelvgyök és a gégefedő közötti két árkot. A gégefedő nyelvgyöki felszínét is a szájgarathoz sorolják.
a keresztcsont és az utolsó ágyéki csigolya közötti bemélyedés és a symphysis közötti távolság (kb. 20 cm)
*
ha az átmérő 18 cm-nél kisebb, szűk medence gyanúja áll fenn ...
Vagyis ha az izmok nem lennének, a külső erő hatására a csigolyatestek egymáshoz képest eltolódnának. Az izmok másik fontos feladata, hogy biztosítsák a csigolyák egymáshoz viszonyított mozgását.
a XII. háti és a II. ágyéki csigolya magasságában
-
a hashártya mögött ...
a nyirokcsomókból a nyirok a cysterna chyli-be kerül (II. ágyéki csigolya magasságában indul)
-
cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik ...
pl.: orsócsont-síngcsont közötti ízület, az első két nyakcsigolya közötti ízület
-
a két ízületi típus gyakran kombinálódik ...
a fejen és a nyakon érdesség található mely ízületi felszínt tartalmaz a hátcsigolya testéhez és a harántnyúlványhoz való kapcsolódásra
b)
fajtái: ...
Különösen gyakori a csigolyákon a szklerotikus zárólemezek és a mészszegény csigolyatestek váltakozásából adódó “csíkozottság' (rugger-jersey spine). További tünetek: anémia, viszketés, ideggyulladások, kóros helyen történő csontosodások.
A szerv falában lévő receptor a csigolyaközti dúcban lévő idegnek (érző) küld jelzést.
 See also: Gerinc, Csont, Ember, Ágyék, Izmok
  
|
RSS
