borda (costa). Az emberi és állati csontszerkezetnek egyik alkotó része. Legnagyobb részükben csontból, elülső kisebb, részükben porcból álló ív alakban görbült lécek, hátul a csigolyákhoz, elől a mellcsonthoz rögzítve. Embernél az alsó B.
a bordaközi izmok között a bordák alsó szélén arteriák, venák és idegek futnak 2. Hátizmok ...
3 pár borda alkotja Ø porc segítségével egymáshoz, majd a szegycsonthoz kapcsolódik ...
Bordaemelő izmocskák A VII. nyakcsigolyától a IX. hátcsigolyáig erednek és a bordák hátsó felszínén tapadnak. A belégzés szolgálatában állnak.
(a bordaközi és a rekesz) izomok elernyednek : a rugalmas szövetek összehúzódnak : a mellkasban nyomás növekszik : a levegő kiáramlik (az izomműködés csak erőltetett légzésnél játszik szerepet!) 4. Légzési térfogatok ...
külső bordaközti izmok összehúzódnak> ezáltal a bordák elemelkednek rekeszizom süllyed mellhártya lemezei eltávolodnak egymástól (mellüregben fokozódik a szívóhatás) ...
három irányú bordahajlás miatt: * belégzéskor -" emelkedik -" a mellkas térfogata nő ...
A felkar és a bordaközi izmok (a nyíl mutatja az épphogy csak látható izmot) A musculus coracobrachialis egy izom az ember felkarjában.
a IX‑XI. borda magasságában * érintkezik a gyomorral, a hasnyálmiriggyel, a bal vesével és a vastagbéllel ...
A mellkas (thorax, thoracis (m)) felépítésében 12 pár borda (costa, costae (f)) és a szegycsont (sternum, sterni (n)) vesznek részt a gerinc háti szakaszának csigolyáival együtt.
A hasüregben, a rekeszizom alatt, jobb bordaív mögött helyezkedik el. A máj felszínét egy kötőszövetes tok veszi körül, melyhez hozzánőve a felszín nagy részét hashártya borítja be.
Emberben 12, ritkábban 13 pár borda van. A bordák abroncsszerű lapos csontok, melyek ívszerűen hajlanak. A bordák úgynevezett fejecse a csigolyákkal ízesül. A borda teste előrefelé bordaporcban folytatódik, ami fokozza a mellkas rugalmasságát.
A tüdő önálló mozgásra nem képes, mozgatását a rekeszizom és a bordaközi izmok biztosítják. Belégzéskor a rekeszizom és a külső bordaközi izmok megfeszülnek, ezáltal a mellkas megemelkedik.
a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re van (a szívcsúcs lökés helye) * a vena cava superior beömlési helye a jobb pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél ...
csigolya közti porcokban és a bordaporcokban fordul elő - az alapállományban a rostok általában párhuzamosan haladnak ...
a harántnyúlványok bordacsökevények - a tövisnyúlványok bárdszerűen hátrafelé mutatnak ...
csuklyásizom, bordaközi izom, törzsegyenesítő izom), - a has izmai (pl. külső és belső ferde), - a felső végtag izmai (pl. vállizmok, felkar, alkar), - a kéz izmai (hüvelykpárna, kisujjpárna és a tenyérközép izmai), - az alsó végtag izmai (pl.
a rekesz alatt a hasüreg jobb oldalán a hypochondrium-ban ® a rekeszt a jobb oldalon kb. 1 bordaközzel feljebb nyomja 2. Jellemzői: ...
100 m2 (fél teniszpálya) légző felületet hoznak létre. A be- és kilégzés folyamatát légző izmaink (rekeszizom, bordaközi izmok) segítik. A gázcsere alapja a külső légkör és a légzőszerv belső ürege közötti nyomás kiegyenlítődése.
A szegcsont feletti lágyrészek és a bordaközti rések a hangos ugató jellegű légvételkor behúzódnak. A gyermek fulladástól való félelme fokozza a tüneteket tekintetük riadt. A gyermek színe szürkés-kék, a száj körül megfigyelhető sápadtsággal.
A mellkasi szakasz látja el a tüdőket, a nyelőcső egy részét, és a szívburkot, illetve a bordaközti verőerek (arteria intercostalis) vesznek részt a gerincvelő vérellátásában. A hasi szakasznál fali és zsigeri ágakat találunk.
borda között fekszik a mellkas hátsó falához hozzásimulva. Három él határolja, melyek három szögletben találkoznak. Felső éle (margo superior) éles, oldalsó részén ered a lapocka egyik nyúlványa: a hollócsőrnyúlvány.
Lásd még: Ember, Csont, Izmok, Mellkas, Gerinc
 
|