A masnin a főverőér, a fő nyiroktörzzsel a hasüregbe, a hurkon a nyelőcső (régi magyar néven: bárzsing), a bolygóidegekkel a gyomorba lép. A belső pántoktól oldalt, a II. ágyékcsigolya magasságában mindkét oldalra két-két csipkézett szár alakul ki.
A sósavelválasztást szabályozó ideg a vagus (bolygóideg), amelynek átmetszése után az elválasztott gyomornedv mennyisége csökken, de savkoncentrációja nem minden esetben.
A fejen és a nyakon lévő szervekkel kapcsolatosak, a bolygóideg kivételével.
Gerincvelői idegek: A gerincvelőből erednek és a test többi részét idegezik be.
A nervi cardiaci, a sympathicus idegrendszerből, emelik a pulzus frekvenciáját, az ingerlékenységet. A X. agyideg, a bolygóideg (nervus vagus) idegzi be parasympathicus rostokkal, ezek gátolják az előbbi hatásokat.
A leszálló pályák vegetatív rostjai a mozgató és a kevert típusú agyidegeken, főleg a bolygóidegen, valamint a gerincvelői idegeken keresztül hagyják el az agy, illetve a gerincvelő területét.
Számos agyideg is innen lép ki, vagy ide jut be, melyek azután behálózzák az egész testet. Ezek közül különös említést érdemel a bolygóideg, ami a felsőtest elsődleges paraszimpatikus beidegzését látja el.
glossopharyngeus; bolygóideg, n. vagus; n. accessorius). A XII. (a nyelv alatti ideg, n. hypoglossus) a róla elnevezett nyíláson lép ki. Az agyalapon kétoldalt külön csatornákon lépnek be az agyat ellátó artériák (a. carotis interna).
 Lásd még: Ember, Gerinc, Mirigy, Izmok, Idegrendszer
  
|
RSS
