A bélcsatorna vékonybélt követő szakasza a vastagbél, amely a végbélben, a tápcsatorna utolsó szakaszában végződik. Kezdetét a vékonybél végét jelző Bauhin-billentyűtől lehet számítani.
bélcső, bélcsatorna (tubus alimentarius, l. a szövegábrákat) a fejtől a medencéig terjedő izmos falu nyálkahártya-csőből áll, rajta helyenkint tágulatok következnek szükebb helyek után.
A gyomor - a bélcsatorna tömlőszerű, legtágabb része - a nyelőcső folytatásába esik, attól a cardia - a nyelőcső beszájadzásánál elhelyezkedő izomgyűrű - határolja el, majd az alsó gyomorszájjal, az ún.
A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig. Közben különböző emésztőnedvek hatására jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus (keverő, továbbító) mozgásai továbbítják.
Az IgA a vér immunglobulinjainak 15-20%-át képviseli, bár alapvetően a különböző nyálkahártyák (légzőrendszer, gyomor- és bélcsatorna, nemi utak) felszínére szekretálódik. Szintén előfordul az anyatejben, könnyben és a nyálban.
Ha ételeinkben nem lenne emészthetetlen rost (cellulóz), akkor a felvett tápanyagokból lényegében semmi sem maradna a bélcsatorna végére. Tápanyagot ezért csak akkor ürítünk, ha túl sokat ettünk, vagy nem rágtuk meg eléggé az ételt.
A reakció legsúlyosabb következménye az anafilaxiás sokk, amely a légutak gyors beszűkülésével, a keringési rendszer összeomlásával jár. A bélcsatorna ismert allergiás betegsége a tejérzékenység és a lisztérzékenység.
Lásd még: Ember, Bél, Enzim, Könny, Keringés
 
|