 Lásd még: Gerinc, Csont, Csigolya, Ember, Izmok
ágyék
A hastájnak a combok közötti és feletti része, -régies és választékos használatban- külső (férfi) nemi szerv(ek).
Ősi ágy- tőből, denominális főnévképzővel (mint árnyék, fazék).
ágyéki szakasz
-
öt ágyéki csigolya (vertebra lumbalis) alkotja ...
ágyéki csigolyák: processus accessorius vertebrae lumbalis, processus mammillaris ...
Az ágyéki porckorongsérvvel viszonylag részletesebben foglalkozunk, gyakori előfordulása miatt. Nincs gyakorló orvos, aki ne találkozna derékpanaszokkal, ha máséval nem, sajátjával.
A háti-ágyéki gerincszakasz mozgásai
A mozgások rögzített medencével és nyújtott térddel történnek. Hajlításkor a mozgások itt is a nyílirányú-, az oldalra hajlítások, a homlok-, a forgások pedig a horizontális síkban játszódnak le.
felszálló ágyéki véna (vena lumbalis ascendens)
nyelőcső, szívburok, hörgők, bordaköz
A vénás törzs és a kulcscsont alatti véna, valamint a belső nyaki véna egyesülési helyét vénás szögletnek (angulus venosus) nevezzük, ide ömlenek a nagy nyirokerek.
a 3. és a 4. ágyéki csigolya közötti szúrással speciális tű segítségével agyvizet lehet nyerni
*
felvilágosítást a betegségekről: ...
Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak
Agyhártyák burkolják
Az idegek kilépése alapján a szakaszai: ...
mindkét oldalon is hiányzik, másrészt a felső ágyék-, v. alsó nyakcsigolyákon is találunk ilyeneket (számfeletti B.), ezek változó hosszuságuak lehetnek; egy ágyék-bordapár az embernél nem tartozik a ritkaságok közé.
ágyéki csigolya magasságáig tart. Kívülről a kemény agyhártya (dura mater spinalis) és a lágy agyhártya két lemeze (arachnoidea és pia mater spinalis) több rétegben borítja be. A lágy agyhártya két lemeze között található az ún.
Az izületek nem azonos alakúak minden gerincszakaszon, hanem a nyaki, a háti, és az ágyéki szakaszon teljesen különböznek egymástól. Ennek következtében egészen más mozgásokra képes a nyaki gerincszakasz, mint a háti vagy az ágyéki.
Az ágyéki csigolyákra pedig már az egész felsőtest súlya nehezedik, ennek megfelelően a csigolyák között ezek a legnagyobbak. A gerincoszlopra jellemző, sagittalis síkba eső görbületek a test statikai viszonyainak megfelelően alakulnak.
A valódi csigolyák között elhelyezkedésük és hasonló alaki sajátságaik alapján az alábbi csoportokat különítjük el: 7 nyakcsigolya (vertebrae cervicales), 12 hátcsigolya (vertebrae thoracicae), 5 ágyékcsigolya (vertebrae lumbales).
Szakaszai: nyaki, háti (mellkasi), ágyéki, keresztcsonti. Az ágyéki területen elvékonyodik és fonatos részbe megy át. Kívülről hármas védőhártya burkolja - ezek a gerincvelői burkok (agyhártyáknak megfelelő). Szerepük a védelem.
E csoportok a következők: 7 nyakcsigolya, 12 hátcsigolya és 5 ágyékcsigolya. A két első nyakcsigolya - az atlasz és az episztrofeusz - a fej mozgásának következtében csoportjuk többi tagjától alak szempontjából elüt.
A gerincoszlop nyaki tájéka 7, a mellkasi tájék 12, az ágyéki 5 csigolyából áll. A keresztcsonti tájékon 5 csigolya, a farkcsontban 3-5 csigolya egységes csonttá nőtt össze. A csigolyák csigolyateste és a csigolyaív a csigolyalyukat zárják közre.
Az ágyéki (lumbáris) gerinc 5 csigolyából áll. Ezek alatt kilenc csogolya összenő egymással. Öt közülük képezi a háromszög alakú keresztcsontot (sacrum). Legtöbb ember hátán két kis gödröcskét találunk (történelmi nevükön a "Venus gödrök").
A nyirokcsomók a nyaki, hónalji, ágyéki területen fordulnak elő nagyobb mennyiségben. A fehérvérsejtek a nyirokcsomókban gyűlnek össze és tisztítják meg a vért a szervezetre ártalmas kórokozóktól és bomlástermékektől.
A paraszimpatikus idegrostok eredési helyére tekintettel a paraszimpatikus rendszert a vegetatív idegrendszer agy-keresztcsonti részének nevezhetjük, míg a szimpatikus rendszer ennek az idegrendszernek a mellkas-ágyéki része.
Másutt azonban egészségeseken nem észlelhetők: ha valaki önvizsgálattal mégis ilyet találna akár a nyaki izmok között, a hónaljában vagy az ágyékhajlatban, mindenképpen keresse fel orvosát, ...
Bab alakú, kicsi nyirokcsomókból (nyirokmirigyekből), az azokat összekötő nyirokerekből, valamint a lépből és csecsemőmirigyből áll. A nyirokcsomók a nyaki, hónalji, ágyéki területen fordulnak elő nagyobb mennyiségben.
Lásd még: Gerinc, Csont, Csigolya, Ember, Izmok
  
|
