Adrenalin
A mellékvese hormonja
Latin eredetű orvosi szakszó (adrenalinum) az adrenalis (mellékvesei) szóból, ad- (hozzá, mellé) és renes (vesék).
Az "adrenalin" jelentése: A mellékvesekéregtől kiválasztott, szintetikusan is előállítható hormon.
Ha valaki veszélyhelyzetbe kerül vagy dühbe gurul, sokk éri, fél, vagy más, erős érzelmi hatás alá kerül, a mellékvese adrenalint juttat a véráramba.
Noradrenalin (NA) vagy norepinefrin (NE): a katecholaminok csoportjába tartozó ingerületátvivő anyag.
Adrenalin:
Olyan mint a glükagon, de stresszhatásnál is növekszik, a mellékvese velőállományában termelődik.
Hormonok (adrenalin-fokozza)
A KIS- ÉS NAGYVÉRKÖR:
A szervezetből elhasznált vért összeszedő nagy, felső és alsó fő visszér bevezet a jobb pitvarba, a szív saját elhasznált vérét szállító vénájával együtt.
Például a mellékvese közvetlenül az idegrendszer parancsára termeli az adrenalin nevű hormont.
Az adrenalin úgynevezett szimpatikus hatást vált ki, azaz a szervezet erőit mozgósítja, készenlétbe helyezi támadás vagy védekezés esetére.
Átvivő anyaga az adrenalin. Hatására: gyorsul a szívműködés, tágulnak a vázizom erei és a koszorúerek, szűkülnek a bőr és a nyálkahártya erei. A vérnyomás és a vércukorszint, az oxigénfogyasztás emelkedik, a vércukor-raktározódás csökken.
Az ember számára nem kontrollálható helyzetek, életesemények során a pszichés stressz emeli a vérben a mellékvese "kortizon" nevű hormonjának szintjét, a fokozott kiválasztás révén ezzel együtt növekszik a katekolaminok (adrenalin, noradrenalin) ...
pszichostimulánsok (élénkítő szerek), mint például a kokain és az amfetamin-származékok a szimpatikus idegrendszer szinapszisaiban felszabaduló noradrenalin és dopamin anyagcseréjére hatnak.
Termeli az adrenalint, ami nemcsak a szív de a vázizmok ereit is tágítja termeli. A bőr és a tápcsatorna ereit szűkíti. Emeli a vércukor és a zsírsav szintjét. Valamint a noradrenalint, ami csak a szív koronáriáit tágítja, a többit szűkíti termeli.
A mellékvesevelőből ennek hatására adrenalin és noradrenalin jut a véráramba. Ezek a hormonok váltják valóra a szimpatikus idegrendszer hatását. Vészreakciókor az ember szembogara kitágúl, szívműködése és légzése gyorsul.
A velőállományban, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, termelődnek az anyagcserét és keringést szabályozó hormonok (adrenalin, noradrenalin), melyek segítik az alkalmazkodást a stresszhez, ...
A mellékvese velőállományának legfontosabb hormonja az adrenalin, amely az idegrendszer működését serkenti, fokozza az energiaforgalmat, emeli a vércukorszintet.
hormonális hatás (inzulin, glukagon és adrenalin) alatt áll
b)
a feleslegben felvett szénhidrát raktározódik: ...
a velőállomány jelentős mennyiségű adrenalint tárol
ß
megterhelés (stress) hatására a keringésbe kerül ...
mellékvese velőállomány hormonja -" adrenalin
*
vese által termelt hormon -" renin ...
A kortikoszteroidoknak nevezett hormonokat (főként kortizolt), valamint adrenalint választ el. Ez utóbbi hormon érszűkítő hatású, serkenti az izomműködést, szabályozza a vérkeringést és a szívműködést.
A dohányzás során nikotin kerül az agyba, ennek hatására dopamin és noradrenalin szabadul fel. Ehhez az állapothoz a szervezet hozzászokik és egy esetleges nikotinelvonás ingerlékenységet, szorongást vált ki.
 Lásd még: Hormon, Mellékvese, Mirigy, Ember, Hasnyálmirigy
  
|
RSS
