Kezdőlap (Voyager)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Csillagászat » Voyager


 

Voyager

Csillagászat Vonalas színképVörös Bolygó

Voyager-1 a Naprendszer határán
Az elmúlt évek megfigyelései szerint a 28 éve utazó Voyager-1 a várakozásoknak megfelelően belépett a Naprendszer határát jelző zónába.

 


A Voyager-1 a legtávolabbi ember készítette objektum
1998. február 17-én GMT szerint 21 óra 10 perckor az 1977. szeptember 5-én indított Voyager-1 űrszonda és az 5 és fél évvel korábban, 1972.

A Voyager-2 a Neptunusz mellett elhaladva az Uránusznál sokkal látványosabb légkört örökített meg. Az áttetsző atmoszféra a benne lebegő metántól mélykék színben sötétlett, és fehéres vízjégkristályokból álló felhők lebegtek benne.

Voyager
A NASA által végrehajtott amerikai bolygókutató űrszondák neve.
A Voyager-1 és Voyager-2 (másnéven Mariner-11 és Mariner-12) indult a külső nagybolygók kutatására.

Voyager Amerikai bolygókutaó űrszondák neve. A Voyager-1 és Voyager-2 (másnéven Mariner-11 és Mariner-12) indult a külső nagybolygók kutatására.

Voyager
Vörös óriás
Egy csillag felszíne élete végén - a belsejében felszaporodott hélium következtében - lehűl, vörössé válik, valamint átmérője többszörösére növekszik.

Voyager-2 fedezte fel 1986-ban.
A ~ és a többi kicsiny hold mind nagyon sötét égitestek (az albedójuk kevesebb, mint 0,1).

Voyager-program - megközelítés (USA, 1977)
Voyager-program - megközelítés (USA, 1977)
Neptune Orbiter - keringő egység (USA, 2017) ...

Voyager 1 egyik fő célja, amit 1980 novemberében bocsátottak útjára, miután földi megfigyelések azt mutatták ki, hogy a Titan az egyetlen hold, melynek feltűnő légköre van.

Voyager-2
Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz
az amerikai Voyager-2 űrszonda elindul a Nagy Utazásra, megközelíteni a 4 nagybolygót 1979-ben a Jupitert, 1981-ben a Szaturnuszt, 1986-ban az Uránuszt, 1989-ben a Neptunuszt vizsgálja közelről ...

A Voyager-1 űrszonda a helioszféra határvidékén
A két Voyager űrszonda hosszú, veszélyekkel teli utat tett meg indításuk, 1977 óta, így már több mint 27 éve küldenek folytonosan adatokat hozzánk a Naprendszer egyre távolabbi térségeiből.

A Voyager-2 1977 augusztus 20-án indult útjára,16 nappal a Voyager-1 indítása előtt.

A Voyager-2 szondát 1977. augusztus 20-án, két héttel ikertestvére, a Voyager-1 előtt bocsátották fel. Az ember által épített űreszközök közül ezek a szondák jutottak a legmesszebbre, túl a Naprendszer határának is tekinthető helioszférán.

A Voyager szonda látogatásának idején a Neptunusz legszembetűnőbb jellegzetessége a déli féltekén lévő, Föld-méretű Nagy Sötét Folt volt. A Neptunuszon uralkodó szél a Nagy Sötét Foltot 300 m/s sebességgel nyugat felé fújta.

A Voyager-2 ottjárta előtt az Uránusznak csak öt holdját ismertük, az űrszonda azonban további tíz apró törmelékholdat fedezett fel, a bolygóhoz nagyon közel. Az Uránusz nagyobb holdjai közül a legbelsőt 1948-ban fedezték fel.

A Voyager-űrszondák Nagy Utazásának izgalmas állomásain túljutva minden bolygónál a kutatás szürke, de annál termékenyebb hétköznapjai kezdődtek meg.

A Voyager 1 a bolygórendszert elhagyva a heliopauza felé közeledik, és a heliopauza pontos távolságáról, szerkezetéről végez méréseket.

A Voyager-2 visszatekintve a Neptunusz felé ezt a képet készítette a Neptunuszról. A kép jobb alsó sarkában a Triton látható.

A Voyager felvételei megerősítették az amatőrcsillagászok által a gyűrűkben megfigyelt rejtélyes radiális, küllőszerű inhomogenitásokat. Ezek természete még nem ismert, de valószínű, hogy kialakulásuk a Szaturnusz mágneses terével kapcsolatos.

A Voyager 1 felvételén jól megfigyelhetjük a légkör változatos, örvénylő alakzatait. A Szaturnusz szelei a legerősebbek a Naprendszerben (sebességük elérheti az 1600 km/h-t) ...

A Voyagerek a felszínnek mindössze kb. 35%-át fedték le jó felbontással.

A Titán Voyager-1-et eltérítő gravitációs hatásából állapították meg először pontosan a hold tömegét, rádiós okkultációs mérésekből pedig pontos átmérőjét. Ezek alapján a Titán összetétele 52:48 (szilikát)kőzet:jég arányú, és ammóniát is tartalmaz.

A Voyager-program 25 éve (Horvai Ferenc)
10.15. A nagy égi vizsgálat: a Sloan Digital Sky Survey (Szabó Gyula)
10.22. Amerikából jöttem, mesterségem címere: távcsőtükör (Fűrész Gábor)
10.29.

(Montázs a Voyager szonda felvételeiből)"
holdak - A Nap­rendszert alkotó égitestek közül azokat nevezzük hol­dak­nak, amelyek a bolygókkal ellentétben nem közvetlenül a Nap körül mo­zog­nak Kepler-pályán, hanem egy-egy bolygó körül keringenek.

Jupiter: A Voyager-1 űrszonda látogatásából kiderült, hogy a Jupiternek is vannak vékony gyűrűi.

(17-et a Voyager szondák.). Több mint a duplájára nőtt megint az ismert égitestek száma a Naprendszerben.

Itt vannak például az emberiség egyre távolabb repülő űrszondái, a Pioneerok és Voyagerek felé küldött rádióparancsok, vagy az előző oldalakon emlegetett űr-VLBI holdak felé rendszeresen kisugárzott stabil referenciajel a 7,2GHz-en; ez a sugárzás, ...

A Voyager 1 évek óta egyenletes - 17 kilométer/másodperc - sebességgel halad.

Az Uránusznak 15 holdja közül 10 kicsinyt 1986-ban fedezett fel a Voyager-2. Ezek a Miranda pályáján belül keringenek. Az Uránusz legnagyobb holdja a Titania, átmérője a bolygóénak 1/32 része.

Részt vett a Mariner, a Viking és a Voyager bolygószondák programjaiban. "Cosmos" című, 11-részes tv-sorozatát Magyarországon is nagy sikerrel mutatták be.

1932 Ammóniát és metánt találnak a légkörben.
1979 A Pioneer 11 felkeresi a Szaturnuszt.
1980 A Voyager 1 felvételeket készít a Szaturnuszról és a Titánról.
1981 A Voyager 2 misszió útja.
1990 A Hubble űrteleszkóp megfigyeléseket végez.

A Szaturnusz-rendszert vizsgáló Cassini űrszonda az úttörő Pioneer-11 és a méltán híres Voyager-ikrek utazását idézi fel bennünk. Milyen eredményeket értek el a gyűrűs bolygót korábban vizsgáló bolygókutató szondák és mi most a feladatuk?

A legkülső bolygó, a Plútó Naptól mért távolsága mintegy 40 AU, legtávolabbi űrszondánk, a 25 éves Voyager-1 távolsága jelenleg 86 AU, míg a Nap plazma-környezetének, a helioszférának a határa a becslések szerint legalább 120--150 AU távolságra van.

Fontos szerepe volt a NASA űrszondáinak (Mariner, Voyager, Viking) tudományos irányításában. A SETI-programok egyik megindítója és vezetője, Sklovszkijjal közösen írt monográfiája a téma legteljesebb áttekintése.

Lásd még: Bolygó, Naprendszer, Jupiter, Szonda, Csillag

Csillagászat Vonalas színképVörös Bolygó

 
 rssRSS