Kezdőlap (Vörös óriás)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Csillagászat » Vörös óriás


 

Vörös óriás

Csillagászat Vörös BolygóVörös óriáscsillag

Vörös óriások legbelsőbb titkait fedte fel a Kepler-űrtávcső
A Kepler egyedülálló fotometriai pontosságának köszönhetően több száz vörös óriás egy éven át tartó folyamatos megfigyelése egyértelműen elkülöníthetővé tette a fejlődés különböző ...

 


Ha a csillag kisebb mint 2,5 Naptömegű, a külső rétegben képződő hélium beáramlása a magba hélium felvillanást okoz - egy gyors hélium égető ciklust a magban, amelyet követően a csillag a vörös óriások egy másik csoportjába megy át.

A vörös óriások körüli exobolygók vizsgálata annak megbecslésében is segíthet, a csillag öregedésével miként vándorol kifelé az ún. Lakhatósági Zóna.

Vörös óriás
Egy csillag felszíne élete végén - a belsejében felszaporodott hélium következtében - lehűl, vörössé válik, valamint átmérője többszörösére növekszik.

Vörös óriás állapotba a fősorozati, majd az azt követő szubóriás állapot után kerül a csillag.

vörös óriás vagy szuperóriás pulzáló változócsillag. Fényváltozási periódusa néhányszor 10 naptól több mint 1000 napig terjedhet, jellemzően 250-400 nap, amplitúdója általában 4-6 magnitúdó.
Csillagászati szakkörök, klubok, intézmények ...

vörös óriás
A vörös óriás csillagok felszíni hőmérséklete 2500-3500 °C, átmérőjük 10-100-szorosa a Napénak. Tömegük a naptömeg felétől 6-8 naptömegig terjed, ugyanakkor a külső burkuk rendkívül ritka, felfúvódott.

Vörös óriások
Antal Szabolcs
Juhász Ádám
Végh Roland
Táncsics Mihály SzKI, Szakiskola és Kollégium, Veszprém ...

A vörös óriás fázisba való átmenet átlagosan 1 milliárd évig tart; ezt követően a csillag ismét egyensúlyi állapotba kerül. Ez az állapot azonban már nem annyira stabil, mint az eredeti.

A vörös óriás BetelgeuseOrionis) az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga, de méretét tekintve is a legnagyobbak között van, átmérője majdnem eléri a Jupiter pályájának nagyságát.

A vörös óriás állapotban gyakran instabillá válik a csillag, és pulzálni kezd. Mivel külső felfúvódott rétegei távol vannak a magtól, ott elég alacsony a szökési sebesség.

A Nap vörös óriás lesz, a föld megsemmisül
5 milliárd év múlva
23,7 milliárd év ...

11.03. Vörös óriások - feketén-fehéren (Kiss László)
11.24. Hová lettek a Leonidák? (vitaest)
3. ábra. Részlet a Telescopium csillagászati szaküzlet kínálatából ...

A Nagy Vörös Óriás és az iciri-piciri fehér törpe. Csillagászati mesék óvodásoknak. - Budapest, 1965. Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó. 80 p.

Jastrow, Robert: Vörös óriások és fehér törpék
Gondolat - Budapest, 1976.
Juhász-Nagy Pál: Az eltűnő sokféleség, 1993
Juhász Nagy Pál: Természet és ember, kis változatok egy nagy témára. 1993 ...

A héliumnak a tovább alakulása hirtelen termel sok energiát, s ahogyan az kifelé zúdul a csillagból, a gravitáció ellenében fölfújja azt vörös óriássá. Az átmérője az eredetinek akár több mint százszorosára is megnövekedhet.

(Pekuliáris vörös óriások: C és S színképtípus. Tc vonalak, mint a belső eredet bizonyítékai. Felkotrási epizódok az AGB-n. Báriumcsillagok, CH csillagok. HdC csillagok: héliumcsillagok, R Coronae Borealis változók.

A csillag vörös óriássá válik. Amikor a hélium is elfogy, újra összehúzódás indul meg, aminek végén a csillag magja összeomlik. A folyamat során felszabaduló energia ledobja a külső rétegeket, s úgynevezett planetáris-köd keletkezik.

május: az IUE olyan elemeket azonosított a robbanás repeszeiben, amelyek jelezték, hogy a csillag korábban már átesett a vörös óriás állapotán.
1987.

A M≤8MΘ csillagok életük vége felé a vörös óriás fázisban jelentős mértékben vesztenek anyagot erős csillagszelük által. Ez a csillagszél gyakran nem egyenletes időben, és sokszor nem is gömbszimmetrikus (pl.

A pulzáló csillagok között gyakoriak a vörös óriások, szuperóriások (ilyenek az általam vizsgált csillagok is), ezek a HRD-n egy elég jól körülhatárolható részen helyezkednek el.

Az 1-1,5 naptömegű csillagok életük vége felé vörös óriássá fúvódnak fel. Az intenzív anyagvesztési folyamatok után visszamarad egy ledobott héj, és egy forró törpecsillag. A ledobott anyagfelhő kezdetben 20-40 km/s-os sebességgel tágul.

Az Ia típusú szupernóvák kettős csillagokban keletkeznek akkor, amikor egy haldokló fehér törpe olyan nagy anyagmennyiséget szakít le a vele szoros rendszert alkotó vörös óriásról, hogy beindul benne a termonukleáris reakció.

Ezek minden különösebb nehézség nélkül vörös óriásokká, majd fehér törpékké alakulhatnak.

Ez egy gigantikus méretű vörös óriáscsillag: ha a Nap helyére tennénk, majd' a Jupiterig kitöltené a Naprendszert! ...

Először vörös óriás csillaggá fújódnak fel,közben elvesztik legkülső rétegeiket,amelyek a planetáris ködökéhez hasonló gázburkot képeznek körülöttük(a planetáris ködök távoli bolygó korongjához hasonlítanak).

A Mira Ceti az egyik legnépesebb változócsillag-típus prototípusa, a mira típusú pulzáló vörös óriások legfényesebb tagja.

A β Pegasi, a Scheat (tévesen: váll) vörös óriáscsillag. 112-szer nagyobb átmérőjű a Napnál, fényét 250-500-szor ragyogja túl. A felületi hőmérséklete 3 500 K, színképtípusa M2.

A sárga csillagok belselyükben hidrogénből héliumot, a vörös óriás csillagok már szenet, nitrogént és oxigént építenek föl.A Galaxisban tehát egy megfordíthetetlan folyamat zajlik, amely megváltoztatja kémiai (elemi) összetételét.

Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Nap, Fényesség

Csillagászat Vörös BolygóVörös óriáscsillag

 
 rssRSS