Világmodell

Világmodell
A megfigyelési tényeket kértük, amelyek alátámasztják a korai forró Univerzum illetve a
táguló Világegyetem modellt:
a) galaxisok színképében a vonalak vöröseltolódása, Dopplet-effektus -
távolodás,
b) a mikrohullámú háttérsugárzás, ...

Heckmann Otto: Csillagok, kozmosz, világmodellek, Gondolat 1983
90. Hédervári Péter: Üstököskutatás az űrkorszakban, Magvető 1983
91. Hédervári Péter: A Naprendszeren innen és túl, Népszava 1983
92. Mitton Simon: A Rák-köd, Gondolat 1983
93.

Kopernikusz élete utolsó két évtizedében Fromborkban élt, itt dolgozta ki heliocentrikus világmodelljét. A lengyel régészek által talált koponyacsontok alapján rekonstruálták a csontok egykori gazdájának halála előtti arcképét.

Kopernikusz kéziratához a luteránus teológus, Andreas Osiander egy olyan előszót fűzött, mely szerint a könyvben leírt napközéppontú világmodell nem a valóságot írja le, hanem csak egy matematikai modell, amely a számításokat könnyíti meg.

A ptolemaioszi világkép (a Föld a világmindenség közepe, geoucentrikus világkép) egészen Kopernikusz heliocentrikus (napközéppontú) világmodelljének kidolgozásáig az egyetlen elfogadott magyarázata volt a világegyetem felépítésének.

Az Univerzum vázlatos, a földi megfigyelő szemszögéből értelmezett "geocentrikus" modellje, a vizuális élmény tükröződése a tradicionális világmodellekben, az ókori hiedelmektől Tycho Brahe rendszeréig. (6 óra) ...

Ilyen volt az ismert geocentrikus világmodell, amelyet hosszú időn át alátámasztani látszott az a tény, hogy a Hold valóban a Föld körül kering.

Mérései nem voltak teljesen pontosak, arról azonban meggyőződött, hogy a Nap sokkal nagyobb, mint akár a Hold, akár a Föld. Ennek alapján napközéppontú (heliocentrikus) világmodellt dolgozott ki, mely szerint az égitestek a Nap körül keringenek.

Lásd még: Csillagász, Csillagászat, Csillag, Hold, Föld