Az üstökösmag felszíne forró és száraz
Az üstökösmagokat piszkos hógolyóknak ismerjük. Amikor azonban a Deep Space 1 űrszonda, az első ionhajtóművel manőverező űreszköz 2001.
Az üstökösmagok a Naprendszer keletkezésének ősanyagát közel változatlan állapotban őrzik. Összeállásuk után keveset változtak - bár az újabb modellek és megfigyelések alapján sokuk belsejében folyékony víz volt egykor.
Az üstökösmagok főleg a Kuiper-övből származó égitestekkel lehetnek. [Kereszturi-Sárneczky, 1999] Századunk közepétől egyre világosabbá vált, hogy a Naprendszer nem ér véget a Plútónál, ennek bizonyítékai az üstökösök.
üstökösmag
az üstökösök gáz- és poranyagát kibocsátó, az üstökös méreténél sokkal kisebb, néhány km-es, néhány 100 m-es, vagy még kisebb szilárd kőzet és jég keverékéből álló objektum.
Csillagászati szakkörök, klubok, intézmények ...
Az üstökösmagok jeges-poros parányi égitestek, amelyek a Naptól távol, az óriásbolygók távolságában, illetve a Neptunuszon túli övezetben, tehát alacsony hőmérsékletű tartományokban alakultak ki a korai bolygórendszerben.
A választ az üstökösmagok nyújtják számunkra, amelyeket a Naprendszer keletkezésekor visszamaradt anyagdaraboknak tekintenek. Az utóbbi években kiderült, hogy nem ugyanabból a forrásból származnak.
Tóth I., 1983. Az üstökösmagok. Föld és Ég. 1983/12. (XVIII. évf. december), 368-372.
Tóth I., 1984a. Az üstökösök "légköre". Föld és Ég. 1984/3. (XIX. évf. március), 66-70.
Az üstökös lelke az üstökösmag. Ez egy km-es, néhány tíz-száz méteres objektum, szén, szilikát és egyéb szilárd szemcsékből áll, melyeket nagy mennyiségben jelenlévő fagyott gázok ragasztanak össze (főleg vízjég, ammónia, metán, széndioxid, ...
Benne még a Naprendszer kialakulásának idejéből visszamaradt kisebb égitestek, üstökösmagok, kisbolygók és porszemek keringenek a Nap körül.
A Hale-Bopp magja szokatlanul nagyméretű az eddig ismert üstökösmagok között: effektív átmérője mintegy 40 kilométeresnek adódott a Hubble űrtávcsővel végzett mérések szerint.
A bolygók a Naprendszernek csak egy belső, szűk térrészét foglalják el, a távolabbi térségét nagy számban töltik ki kisebb égitestek: üstökösmagok. Ezek halmazát üstökösfelhőknek nevezik, és két fő részre osztják őket. Az Oort-felhő 20-200 ezer Cs. E.
Bár még mindig nincs pontos adatsorunk az üstökösök anyagának százalékos összetételéről, egyre világosabb, hogy az üstökösmagok (különösképpen az úgynevezett aktív magok) jórészt vízjégből, megfagyott gázokból, kőzetszemcsékből, -szilánkokból, ...
A kialakuló naprendszer központi tartományából a napszél gáz és por anyagot képes kisöpörni a távolabbi vidékekre, ahol az össze tud fagyni üstökösmagokká .
A szóba jöhetô kozmikus okok közül legismertebb az égitestek összeütközésének következménye: vagy az égi törmelékek kisbolygó-, nagyobb meteor, illetve üstökösmag-törmelék formájában, ...
Mivel az objektum nem ütközött a földbe és nem hozott létre krátert, a korábbi kutatók úgy gondolták bizonyára egy laza, jeges üstökösmag lehetett, ami elpárolgott a robbanáskor.
(Ebben becslések szerint igen nagy számú, legalább 100 milliárd és legfeljebb 10 billió üstökösmag kering napkörüli pályán.) Az ismert Naprendszer véget ér a Plútó bolygóval, amely kb. 40 Cs.E.
Az RMKI-ban Szegő Károly űrfizikus és munkatársai modellszámításokat végeztek a Naptól távoli üstökösmagok felszínének viselkedésére vonatkozóan.
Az üstökösmagból kiszabaduló vízmolekulák a Nap ultraibolya sugárzásának hatására fotodisszociációval felbomlanak hidroxil (OH) gyökökre és hidrogén (H) atomokra; utóbbiak jellegzetes Lyman-alfa sugárzása az ultraibolya tartományba esik.
közel, meleg környezetben alakultak ki, ahol csak a szilárd szemcsékre adszorbeálódott illó anyagokat tudták magukba építeni, továbbá a későbbi korszakokban a Naprendszer távolabbi vidékein keletkezett, illóanyagban gazdagabb testek (üstökösmagok, ...
A Magyarországon, a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben készített DIM (Dust Impact Monitor) piezokristály érzékelőivel a felszabaduló gázok által az üstökösmagból kilökött, majd arra visszaeső szilárd részecskék energiaeloszlását és fluxusát méri.
Oort holland csillagász tételezte fel, hogy a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy 100 000 csillagászati egységre egy üstökös-zóna található, melyben milliónyi üstökösmag kering. Ez az ~.
a "bolygóközi megtermékenyítés" elmélete, mely szerint az élet csírái kisbolygók, üstökösmagok vagy meteorok belsejében juthatnak el égitestről égitestre, s lehetséges, hogy a Földre is ilyen módon került az élet.
Phoenix ...
Ha a találkozás akkor következik be, amikor az üstökös napközelben van, akkor nagyobb mennyiségű hullócsillagra számíthatunk, mivel ilyenkor bolygónk a felhő legsűrűbb, üstökösmaghoz közeli részén halad keresztül.
A Nap körül kilenc ismert nagybolygó (közülük néhány saját holddal, mint hűséges útitárssal), több százezer kisbolygó, valamint megszámlálhatatlan meteor és több milliárdnyi üstökösmag kering.
Lapos gyűrű alakú övezet a Naprendszer külső határvidékén, 40-100 CsE távolságban. Benne még a Naprendszer kialakulásának idejéből visszamaradt kisebb égitestek, üstökösmagok, kisbolygók és porszemek keringenek a Nap körül.
Stardust
Tempel-1: megvan a keresett kráter - 2011.02.16.
A NASA "újrahasznosított" üstököskutató űrszondájának felvételén a szakemberek megtalálták a 2005-ben a Deep Impact által az üstökösmagon ütött sebet.
akár földtípusúak, akár óriásbolygók - számottevően már nem növekednek tömegükben, a bolygókeletkezés befejeződött, bár az égitestek még néhányszor 108évig folyamatos bombázásnak vannak kitéve a kisebb méretű testek, bolygókezdemények és üstökösmagok ...
Egy meteorraj tehát idősebb, diffúz, és fiatalabb, sűrűbb komponensből áll. A por kirepülésének és későbbi pályaváltozások változatossága miatt nagyon nehéz megbecsülni, hogy egy üstökösmag közelében hol és mennyi poranyag van.
pályája keresztezi belső bolygók pályáját is. Felszínük feltehetően szilárd. Belőlük jönnek létre a meteorok, de nemrég arra is fény derült, hogy egyik-másik nem más, mint egy csóvát maga után már nem húzó, nyugalmi állapotban lévő üstökösmag.
Az üstökösmagok méretei, anyaga. A kóma és a csóva kialakulása. Nem-gravitációs perturbációk. Nevezetes üstökösök: Halley-üstökös, Encke-üstökös, Biela-üstökös, Schumacher-Levy üstökös. Az üstökösök eredete, Oort-felhő.)
Meteorok és bolygóközi por ...
 Lásd még: Üstökös, Üstök, Csillag, Bolygó, Anyag
  
|
RSS
