Üstökösfelhők a Naprendszer külterületén. A bolygók a Naprendszernek csak egy belső, szűk térrészét foglalják el, a távolabbi térségét nagy számban töltik ki kisebb égitestek: üstökösmagok.
üstökösfelhő a Naprendszer peremén található üstökösmagokból álló zónák neve. Az üstökösfelhőket a Kuiper-öv, a Hills-felhő és a Külső Oort-felhő alkotja.
Életük nagy részét ebben az üstökösfelhőben töltik, ekkor halvány, inaktív égitestekként keringenek a Nap körül. Csak akkor válnak feltűnővé, és nyerik el közismert megjelenési formájukat, amikor pályájukon központi csillagunk közelébe érnek.
A Hale-Boppról úgy tartják, hogy az Oort-féle üstökösfelhőből ered, és csak később alakult ki a jelenlegi pályája úgy módosult az eredeti, hogy közelebb került a Naphoz.
A folyamat hatékonyságát, vagyis a befogás valószínűségét növelte az, hogy az ősi csillaghalmaz korai fejlődési szakaszában voltak olyan helyek a halmazban, ahol a szomszédos csillagok üstökösfelhői a két csillag közti távolság feléig is kiterjedtek.
Az Oort-felhők és a bolygók térsége. Az ábrán a távolságok logaritmikus skála szerint vannak feltüntetve, tehát az üstökösfelhők a valóságban sokkal nagyobbak a bolygók kitöltötte belső zónánál (SWRI) ...
Kuiper-objektumok sok alcsoporttal (például Oort-féle üstökösfelhő) 35 Üstökösök ...
Ez messze az ismert Naprendszer határain kívül van, kívül még az - egyelőre csupán feltételezett - Oort-féle üstökösfelhőn is. (Ebben becslések szerint igen nagy számú, legalább 100 milliárd és legfeljebb 10 billió üstökösmag kering napkörüli pályán.
Oort munkássága nyomán ezt a hipotetikus felhőt Oort-féle üstökösfelhőnek nevezték el (9., 12. ábra). Itt hatalmas számban keringenének fagyott üstökösmagok, melyek különböző hatásokra a Naprendszer belső térsége felé indulhatnak.
Lásd még: Csillag, Üstökös, Csillagász, Csillagászat, Üstök
 
|