Triton

Triton
A Neptunusz hetedik és egyben legnagyobb holdja, retrográd pályán kering.
A Neptunusztól mért távolság: 354,760 km
átmérő: 2700 km
tömeg: 2.14e22 kg ...

Triton
ókori tengeri istenség, mely Keletről (Dagon és Derketo halistenek hazájából) származott által Görögországba.

Végül maradt még a Neptunusz nagy holdja, a Triton, amelynek nitrogénből és metánból álló ritka légköre van (a talajon a légnyomás a földinek tízezredrésze).

Triton
Nereid
A Neptunusz legkülső holdja, és a harmadik legnagyobb.

A Triton
a Neptunusz legnagyobb holdja,
az eddig meglátogatott égitestek közül a leghidegebb.
Átmérője 2700 km.

A Triton
A Voyager-2 kb. 5 órával azután haladt el a Triton mellett, hogy 5000 kilométeren (3000 mérföldön) belül érintette a Neptunusz felhőcsúcsait.

Triton
a Neptunusz retrográd pályán keringő befogott holdja. Felszínét nitrogén- és metánjég borítja, amely alól a belső hő és a jégbe világító napsugárzás hatására "gejzírek" törnek fel.

A Triton atmoszférájának vizsgálata nem egyszerű dolog, mivel harmincszor messzebb van a Naptól, mint a Föld. A nyolcvanas években úgy gondolták, hogy a holdnak olyan vastag légköre lehet, mint a Marsnak, mintegy 7 millibaros nyomással.

A Tritont csak a Voyager-2 űrszonda látogatta meg 1989-ben. Szinte minden információnk ezen látogatásból származik. A Triton keringése retrográd, mely a Jupiter külső holdjaihoz hasonlóan befogásos eredetet sejtet.

A Triton, a Neptunusz legnagyobb holdja szintén túlszárnyalt minden várakozást. A Voyager-2 gejzírszerű, aktív kitöréseket és azokból lerakódó sötét porsávokat örökített meg.

A Triton a Voyager-2 űrszonda felvételén.
A Triton a Neptunusz legnagyobb holdja. A holdat 1846-ban, a Neptunusz felfedezése után nemsokkal Lassel fedezte fel. A görög mitológiában Triton a tenger istene, Poszeidón (római megfelelője Neptunusz) fia.

A Triton déli pólusának környékén nitrogéngejzírek vannak, melyekből fekete porcsomók lövellnek ki 8 km magasságra. A ritka nitrogénből és metánból álló légkörben a szelek a port 150 km-re is elhordják, korommal csíkozva be a Triton felszínét.

A Triton talán legérdekesebb és egyben legváratlanabb jelenségei a vulkánkitörések voltak.

Nagyobbik holdja a Triton néhány héttel a Neptunusz felfedezése után vált ismertté. A Nereidát, amelyet Kuiper fedezett fel 1949-ben, csak fotografikus úton lehet megfigyelni.

Ezután következik a Triton (képen), majd a legkülső hold, a Nereida. Ez utóbbi elég messze: átlagosan 5,5 millió km-re, elnyúlt pályán kering a kék gázóriás körül, egyévenként megkerülve azt. Átmérője 340 km, valószínűleg befogott égitest.

Kicsit durvább adatokat kapunk, ha egyszerűen a Plútót a már jobban ismert Neptunusz-holdhoz, a Tritonhoz hasonlónak vesszük, s a Voyager Triton-megfigyelését vesszük alapul. A Tritonnak ugyanis hasonlók a tulajdonságai (Naptól való távolság, méret).

A Triton alsólégkörének szerkezete (Illés Erzsébet) - 1999/157
Globális felmelegedés a Tritonon? (Illés Erzsébet) - 2000/159
A Triton felszíne még fiatalabb (Illés Erzsébet) - 2001/170
Két tucat új hold (Sárneczky Krisztián) - 2002/166 ...

Ezt látszott megerősíteni, hogy a Plútó mérete és tömege közel áll a Tritonéhoz, a Neptunusz legnagyobb holdjáéhoz. Egyes csillagászok szerint az is valószínű, hogy valamikor régen a feltételezett X.

A Neptunusz 8 holdja közül legnagyobb a Triton, átmérője a Neptunuszénak 1/18-a. A hold retrográd pályán kering. A Nereida pályája feltűnően elnyúlt. További hat apró holdat a Voyager-2 1989-ben fedezett fel.

Normálisan a Titán Triton-szerű, fagyott, légkörtelen, kevés szénhidrogénnel és etánnal. Esetleg mély nitrogénóceánja van. Ez esetben a mai állapotot valamilyen különleges esemény okozta.

A Naprendszerben a Földnek, a Vénusznak, a Marsnak, a Plútónak és három holdnak - Titán, Enceladus (Szaturnusz) és Triton (Neptunusz) - van jelentős légköre a gázbolygókon kívül. Több más égitesten is van ritka légkör (Hold, Merkúr, Európa, Io).

Az ESO VLT távcsöveivel végzett infravörös megfigyelések alapján szén-monoxidot fedeztek fel, illetve megerősítették a metán jelenlétét a Triton vékony légkörében.
Nem találják a kilencedik bolygót! ...

Hatszor kisebb, mint a Föld és kisebb a Naprendszer hét legnagyobb holdjánál (Hold, Io, Europa, Ganymedes, Callisto, Titan, Triton) is. A saját holdja (a Charon) viszont a bolygójához képest a legnagyobb a Naprendszerben (átmérője kb.

Legnagyobb holdja a 2720 kilométer átmérőjű Triton, amelynek vékony légköre van és felszínén gejzírkitörések nyomát találták meg. A Neptunuszt négy sávból álló sötét gyűrű övezi.

Csillagvizsgálót épített Angliában és Máltán. 1846-ban felfedezte a Neptunusz legnagyobb holdját, a Tritont, a Szaturnusz nyolcadik holdját, a Hyperiont, és az Uránusz két belső holdját : az Arielt és az Umbrielt.

Néhány képviselőjük a Naprendszer belsőbb részein is megtalálható: ilyen lehet a Szaturnusz és az Uránusz között keringő 200-300 km-es Chiron, a Szaturnusz Phoebe, a Neptunusz Triton nevű holdja, amelyek jellegükben, ...

Az első test felfedezését a távcsövek javulása 1992-re tette lehetővé (92QB1), 2004-re pedig mintegy 500 ismert már. A Plútó és a Neptunusz Triton nevű holdja is a Kuiper öv tagjaként szü­lethetett, tehát a Plútó nem igazi nagybolygó.

Triton általános jellemzői. Retrográd pálya: befogásos eredet. Felszíni formák, albedókontraszt. Az Uránusz és Neptunusz egyéb holdjai.)
Kisbolygók: aszteroidák, plutinók, Plutó
(A kisbolygók felfedezésének története. Méretük, alakjuk, pályáik.

See also: Neptunusz, Naprendszer, Bolygó, Csillag, Égitest