Tömegvonzása tartja pályán a bolygókat.Energiasugárzása tartja fenn a földi életet.
A ~ mintegy 150 millió km (1CSE) távolságban van tőlünk. Átmérője kb. 1.4 millió km, vagyis majdnem 110-szerese a Földének.
A bolygókat a Nap tömegvonzása tartja ellipszispályájukon. A Föld is pontosan ugyanakkora erővel vonza a Napot, mint a Nap a Földet.
Az általános tömegvonzás törvénye és alkalmazásai égitestek mozgásának, pályájának megállapítására (Newton és Halley munkássága, a kéttest-probléma megoldása, az üstökösök természetének megértése). (4 óra) ...
Vessük össze a tömegvonzást előidéző ható és az elektromos teret előidéző potenciál tulajdonságait! ...
A "kék bolygó" tömegvonzása ugyanis elég nagy, hogy meg tudja tartani az - eredetileg a vulkánjaiból kiáramló - illékony gázokat, amelyek így sűrű atmoszférát képeztek körülötte.
A Hold és a Nap tömegvonzása (az előbbié nagyobb) apályt és dagályt kelt, amelyek az óceánok és tengerek vízfelszínének süllyedésében és emelkedésében vehetők észre.
A bolygókat a Nap tömegvonzása tartja ellipszispályájukon.
Nemcsak a Nap és a körülötte keringő égitestek vonzák egymást kölcsönösen, hanem ilyen kölcsönhatás áll fenn maguk között a keringő égitestek között is.
Mert elég nagy hozzá a tömege, s ezáltal a tömegvonzása. (A Jupiter például hiába a legnagyobb óriásbolygó a Naprendszerben, a tömege még mindig túlságosan kicsi ahhoz, hogy csillag lehessen.) ...
Elfogyásakor - mivel a sugárzási nyomás alaposan lecsökken - a tömegvonzás összehúzza a magot, amely ennek következtében felmelegszik.
Az úgynevezett HCG 87 (Hickson Compact Group 87) csoport tagjai a köztük ható bonyolult tömegvonzási erők "zenéjére" lassú, méltóságteljes menüettet lejtenek, immár több százmillió éve.
A Föld alakját két fizikai erő határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, és a centrifugális erő, amely a Föld forgómozgásának eredménye.
Az általános tömegvonzás törvénye értelmében a vonzóerő a távolság négyzetével fordított arányban áll.
A Neptunusz megtalálása után a csillagászok rájöttek, hogy annak a tömegvonzása nem elég az Uránusz pályaingadozásának a megmagyarázásához.
A Cassini magán hordozva kisebb Huygens nevű társát, ez év augusztus 8-án fékező rakétáival annyira lelassította sebességét, hogy a Szaturnusz gravitációs ereje (tömegvonzás) saját műholdjaként befoghatta.
Saját tömegvonzása fokozatosan a centrumba húzta össze az anyag nagyobb részét, s később ebből alakult ki a központi csillag. Közben a külső területeken, egyes lokális örvénylések környékén is sűrűsödni kezdett az anyag.
Mivel pedig a tömegvonzás igyekszik a felhő teljes anyagát a középpontba vonzani, valamiféle másik erőhatásnak kell megakadályoznia ebben. Ebben két lehetséges hatás játszhat közre.
A növekvő méretű Világegyetemben az egymástól egyre távolabb kerülő objektumok közötti gyengülő tömegvonzás nyomán öt-hatmilliárd évvel ezelőtt vehette át a domináns szerepet a láthatatlan energia - innen kezdve tágult tehát a Világegyetem gyorsuló ...
Tömegvonzásánál fogva elnyeli a szétporladt csillagokat, az űrport, a gázfelhőket. Azért nem láthatjuk a fekete lyukat, mert vonzóereje akkora, hogy még a fény sem tud kiszabadulni belőle. A fizika ismert törvényei sem vonatkoznak rá.
század nagy csillagászainak felfedezései, továbbá Newton (1643-1727) általános tömegvonzás-törvénye arra a felismerésre vezettek, hogy az elméleti Földalak nem lehet gömb.
Az empirikus bolygómozgás modelleket az egzakt matematikai leírás váltotta fel, miután Newton felfedezte az általános tömegvonzás törvényét.
Ekkor ért célba évtizedes kutatása, amellyel az általános tömegvonzás newtoni elméletét és a tér-idő egységes geometriáját megragadó speciális relativitáselméletet sikerült egységbe foglalnia.
Newton zsenijére volt szükség ahhoz, hogy e köznapi tapasztalatból az általános tömegvonzás törvényét absztrahálja, és ezzel sikeresen megmagyarázza a Naprendszer szerkezetét, működését.
Ehhez ugyanis nem a csillag rotációját, hanem térbeli mozgását kell megfigyelni, amely természetesen érzékenyen reagál a közelében lévő kísérők -csillagok vagy bolygók- tömegvonzására.
Bessel azt a következtetést vonta le, hogy a Sirius körül egy "láthatatlan" kisérő is kering, amely tömegvonzásával megzavarja a csillag mozgását.
A tömegvonzás nagyságára vonatkozó törvényt Newton határozta meg először 1687-ben.
A galaxisok peremén elhelyezkedő gömbhalmazok több ezer, esetleg több százezer, idős csillagot tartalmazó gömb alakú halmazok, melyek csillagai annyira közel vannak egymáshoz, hogy a tömegvonzás nem engedi szétszóródni őket.
gravitációs vöröseltolódás, amelynél a sugárzást kibocsátó test tömege miatt nő a kibocsátott sugárzás hullámhossza (a tömegvonzás miatt lecsökken a testről távozó foton energiája, ...
terhet az orosz Fregat-SB végfokozatnak, amely az alacsony átmeneti pályáról 8:06-kor magasabbra pályára helyezte a RadioAstront, amelynek földtávoli pontja közel 340 ezer km. Az elnyúlt ellipszispálya nagytengelyének iránya a Hold tömegvonzásának ...
Itt kell megjegyezni, hogy a nyílthalmazok csillagait egészen hosszú távon nem tartja össze a köztük ható tömegvonzás, azaz a kezdeti tömegtől függően százmillió-milliárd éves időskálán szétszóródnak a csillagközi térben.
Mivel a légkört csak gyengén tartja a Plútó tömegvonzása, annak anyaga valószínűleg jórészt elszökik, mielőtt visszafagyhatna, így minden napközelség idején a Plútó jégborítása (épp gázzá alakulva) veszít tömegéből, azaz fogy.
 Lásd még: Csillag, Bolygó, Anyag, Égitest, Föld
  
|
RSS
