Tömegközéppont

tömegközéppont
Beszélhetünk tömegpontrendszer (pl. a Naprendszer) vagy kiterjedt test (pl. az egyik bolygó) ~-járól. Mind a két esetben a ~ a tér azon pontja, amely fizikai szempontból úgy viselkedik, mintha az össztömeg benne lenne egyesítve.

A tömegközéppont-integrálok azt fejezik ki, hogy a rendszer tömegközéppontja az a impulzustól függően vagy egyenesvonalú, egyenletes mozgást végez (ha a nem 0), vagy pedig nyugalomban van (ha a=0).

Továbbá a Dátum centruma nem egyezik a Hold tömegközéppontjával. További 66000 okkultáció vizsgálatával Morrison és Appleby (1981) azt találta, hogy a Dátum sugara a librációval együtt változik.

Nem esik egybe a Mars geometriai és tömegközéppontja (Illés Erzsébet) - 1998/136
Mars Pathfinder eredmények (Almár Iván) - 1999/148
A Mars Global Surveyor első eredményei (Almár Iván) - 1999/151
A Mars Global Surveyor eredményei II.

a Nap magjában?
a) hő-, azaz infravörös sugárzás 142
b) röntgen és gamma sugárzás 212
c) sárga színtartományba eső sugárzás 28 14. Hogyan lehet kimutatni egy fekete lyuk létét?
a) ha kettőscsillag tagja, a látható társnak a tömegközéppont ...

A korong forgásban volt: a részecskék a tömegközéppont körül keringtek. Az egyes területeken már kezdetben is eltérő sűrűséggel fordult elő a gáz és a por.

A Föld a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering, amely bolygónk belsejében található. Emiatt a Holddal ellentétes oldalon centrifugális erő lép fel, ez az átellenben lévő oldalon hoz létre dagályt.

A fedési kettőscsillagok (melyek a tömegközéppontjuk körüli keringés során a Földről is észlelhető módon, periodikusan elfedik a másik csillagot vagy annak egy részét) nagyon fontos szerepet töltenek be az asztrofizikában: a fedési fénygörbék, ...

Mivel a kettős rendszer két csillagkomponense a közös tömegközéppont (baricentrum) körül kering, ezért eközben radiális sebességváltozásokat mutatnak, kivéve ha a keringés pályasíkja merőleges a látóirányra.

Egy tömegpont impulzusmomentuma egyenlő a forgásközéppontból e tömegközéppontra mutató vektor és az impulzus vektoriális szorzatával. Pontrendszer impulzusmomentuma a tömegpontok impulzusmomentumának vektoriális összege.

Így a Plútó-Charon rendszer tömegközéppontja jóval a Plútón kívül van. (A Plútó sugara 1137 km, a két tömegközéppont távolsága 19 640 km.) Márpedig bolygópályán nem maga a Plútó kering a Nap körül, hanem a Plútó-Charon rendszer tömegközéppontja.

A jelenség ugyanaz, mint a kettőscsillagoknál, de a bolygó kis tömege miatt az anyacsillag alig mozdul el a rendszer tömegközéppontjához képest.

Az esetek többségében azonban a csillagok szorosan összetartozó párokat,kettősöket alkotnak,amelyek a gravitáció hatására közös tömegközéppont és egymás körül keringenek.

Egyébként a külső anyagbefogás is lehet "forgató" hatású: hacsak nem pontosan a tömegközéppontban találja el a kívülről becsapódó kisebb égitest a nagyobbat, összeolvadásuk utóbbi tengelyforgási irányától függően felpörgeti vagy lelassítja a forgást.

A több testből álló rendszerek tagjai a közös tömegközéppont körül keringenek. A Föld-Hold rendszernek a tömegközéppontja a Föld belsejébe esik.

Nagyságrendileg 100 ezer - egymillió csillagot tartalmaznak, amelyek mindegyike az adott gömbhalmaz tömegközéppontja körül kering. A gömbhalmazok alakja gömbszimmetrikus, a centrumuk felé erős sűrűsödést mutatnak - ez adja jellegzetes megjelenésüket.

Legismertebb a kör korlátozott háromtest-probléma, melyben a két fő komponens körpályán kering a közös tömegközéppont körül (feltesszük, hogy a harmadik test olyan kis tömegű, hogy hatása a fő komponensekre elhanyagolható).

két égitest körül 5 olyan pont, amelyekben egy harmadik test úgy keringhet a kettő tömegközéppontja körül közel, stabil pályán, hogy az egymástól mért távolságuk aránya nem változik.

A kúp csúcsa a Föld tömegközéppontja, tengelye pedig az ekliptika tengelye. A Föld precessziós mozgása következtében az égi pólus helye az égbolton kb. 26 000 éves periódussal körbevándorol az ekliptika pólusa körül.

A modellnek megfelelően, a bolygó körülbelül három Jupiter-tömegű, s 7 csillagászati egységre van a csillagrendszer tömegközéppontjától (1 cse = 150 millió km). A Naprendszerben tehát kb. félúton helyezkedne el a Jupiter és a Szaturnusz között.

Egy pont koordinátája olyan koordináta-rendszerben, amelynek kezdőpontja a rendszer tömegközéppontjában (baricentrumában) van.

Két F0 színképtípusba tartozó napocska, melyek közös tömegközéppontjukat 172 év alatt kerülik meg. Mindkettő 3,6 fényrendű és egyforma fényes. Egymástól való távolságuk jelenleg 5,2". Fényük 35 év alatt jut el hozzánk.

Két csillagóriásból álló rendszer, melyek közül az egyik narancs színű, a másik pedig sárga. Közös tömegközéppontjukat 619 évenként járják körbe. A rendszer távolsága tőlünk 130 fényév.

A Holddal ellentétes oldalon is van dagály (sőt még a szárazföld is naponta kétszer megemelkedik és visszasüllyed 3 dm-nyit!). A Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja 2/3 Föld-sugárnyira van a bolygó közepétől, ...

A valóságban a két test természetesen közös tömegközéppont kürül kering. A tudósok az Űrtávcső segítségével a rendszer egyéb paramétereit is vizsgálták, többek között a tömeget, illetve a keringési időket.

A rendszerek középpontjuk szerint lehetnek topo-, geo-, baricentrikusak satöbbi ahol a középpont a megfigyelő, a Föld, illetve a Naprendszer tömegközéppontja, vagy más.

A rendszer érdekessége, hogy valójában négyescsillagról van szó, amelyben a fedési kettős komponens egy vörös törpékből álló szoros kettőscsillaggal alkotott közös tömegközéppont körül kering.

A néhány kilométer átmérőjű, de a Napénál nagyobb tömegű két csillag alig 8 óra alatt kerüli körbe a rendszer közös tömegközéppontját. A nagy tömegek ilyen gyors mozgása pedig a gravitációs mező szerkezetét is modulálja.

Ezeknek a rendszereknek 60 %-a kettőscsillag, 30 %-a három csillagból áll, a maradék 10 % pedig még több tagot számlál. A csillagrendszerek tagjai egymásra gyakorolt tömegvonzásuk révén fizikailag is összetartoznak és egy közös tömegközéppont körül ...

Így például egy elektromos töltéssel rendelkező rendszer képes tömegközéppontját külső segítség nélkül felgyorsítani, ha a vákuumhoz képest abszolút mozgásban áll. Ez az öngyorsítási képesség spontán jelenségek fellépéséhez vezet.

See also: Csillag, Csillagász, Csillagászat, Keringés, Bolygó