Tavaszpont
Az éggömb azon két pontja közül az egyik, ahol az égi egyenlítő és az Ekliptika metszi egymást. A Nap a tavasz kezdetekor (márvius 21-e körül) halad át a Tavaszponton, ilyenkor a nappal és az éjszaka azonos hosszúságú.
tavaszpont
az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, amelyiknél a Nap éves mozgása során az éggömb déli féltekéjéről az északira lép. A tavaszpont az égi koordináta-rendszerek fontos alapiránya.
A tavaszpont elmozdulása két jelenségre vezethető vissza. Az egyik a luniszoláris precesszió, mely következtében a Föld forgástengelye egy 23,5 fok fél-nyílásszögű kúpfelületen lassan, mintegy 26 000 éves periódussal mozog retrográd irányban.
A tavaszpont eltolódása az ekliptikán a Napnak és a Holdnak a Föld re gyakorolt gravitációs hatása következtében. A Föld forgástengelye mintegy 26000 év alatt egy kúpfelületet jár be, a kúp tengelye az ekliptikai pólusra mutat.
A Nap, a Hold és a bolygók egyenlítői koordinátái (RA, D) a pillanatnyi epochára, azaz az égi egyenlítő és a tavaszpont pillanatnyi helyére vonatkoznak. A törpebolygók, kisbolygók és az üstökösök egyenlítői koordinátáit viszont J2000.
Egy tropikus év alatt azt az időtartamot értjük, amíg Napunk a tavaszpontból kiindulva, ugyanoda visszatér.
A tropikus év (vagyis a Nap tavaszponttól tavaszpontig tartó évi útjának időtartama) nem egész számú többszöröse az ezen út megtételéhez szükséges napok számának, ezért a csillagászati és a naptári év hossza nem esik egybe.
Az osztás kiindulási pontja a tavaszpont, iránya a napi mozgás irányával ellentétes. Az équatorban álló csillagok, tehát március 21-én és szeptember 22-én a Nap is, 12 óráig vannak a láthatár felett és ugyanily ideig a láthatár alatt. Az E.
Ennek következménye, hogy a tavaszpont is körbejár az ekliptika mentén, 26 000 év alatt téve meg egy teljes kört.
A rektaszcenzió (latin: ascensio recta, egyenes emelkedés) a csillagászati célokra használt ekvatoriális koordinátarendszer egyik koordinátája (hosszúság), amely a tavaszpont és egy adott ponton áthaladó órakör által bezárt szöget jelenti.
Az Északi Sarkon a tavaszi napéjegyenlőség idején az Égi Egyenlítőn (a tavaszpont irányában) lévő Nap lassan fölkel, miközben - a forgás miatt - jócskán lemarad jobbra. Naponta "körbejár" a horizont mentén.
Alapsík: ekliptika
Alapirány: tavaszpont
Koordináták: ß ekliptikai szélesség és ekliptikai hosszúság
Hosszúság mérési iránya: az ekliptikai pólus felől nézve pozitív forgásiránnyal ...
perihélium iránya (, o):
a pálya napközelpontjának iránya a tavaszponttól mérve
172,4954
173,1 ...
Az emberi időszámítás legnagyobb egysége a tropikus év. Ez megegyezik azzal az időtartammal, melyet a Nap az ekliptikán két tavaszpont-áthaladás között befut. A tropikus év hossza 365,2422 középnap.
időszámításunk alapja, a Napnak a tavaszponton történő két egymásutáni áthaladása közti idő
fogyatkozási év
346,620031 nap ...
A rektaszcenziós körök a földi hosszúsági körök égi vetületei, s ilyen módon a rektaszcenzió az egyik éggömbi koordináta.Értékét órákban, percekben és másodpercekben a tavaszponttól kiindulva, keleti irányba mérjük addig a pontig, ...
Minimális, mikor a Hold maximális szögtávolsága az Egyenlítőtől a legkisebb, és maximális, mikor a legnagyobb (vagyis mikor a holdpálya felszálló csomója a Tavaszpontban van, ekkor a fentiek szerint 28,6o).
- A felszálló csomó hossza fokban (a felszálló csomó, és a tavaszpont iránya közötti szög.)
Perihélum - A Perihélum hosszúsága fokban.
Egyens. - Egyensúlyi hőmérséklet.
Felszín - Felszíni hőmérséklet Kelvinben.
 Lásd még: Csillag, Csillagász, Csillagászat, Föld, Nap
  
|
RSS
