tájoló, delejtű, mágnestű (olaszul compasso, bussola); függélyes, finom csapon szabadon lengő megmágnesezett acél tű, mely mindig a mágneses déllő irányába helyezkedik.
A fehér törpe a déli égbolton látható Pyxis (Tájoló) csillagkép tagja, amelynek társa egy, Napunkhoz hasonló közönséges csillag.
A Föld mágneses tere egy egyszerű mágnesrúdéhoz hasonlóan viselkedik: kétpólusú, a tájolótűje pedig az északi és déli mágneses pólusokat összekötő erővonalak mentén áll be.
Irod.: PALOV József: Napóra városunkban. = SZARVASI TÁJOLÓ, 1984. szept. 1-3. p. (képpel); BARTHA Lajos: Egy helyreállított napóra Szarvason. = FÖLD ÉS ÉG, 1984. 12. sz. 380. p. (képpel).
Rögzítésre: mágneses asztalok, hűtőmágnes
Tájolásra: iránytű, tájoló
Adattárolásra: szalagos hangrögzítés, merevlemez
Jelátvitelre, ahol elektromos vagy mechanikai elválasztás szükséges
mágneses folyadékok: keringetés, lezárás ...
magnetitkristályokból álló láncokat tartalmaz (ebből egy a kép középvonala fölött látható, apró fehér pontok sorozataként). Ezek tulajdonképpen apró mágnesek, amelynek segítségével az élőlény a Föld mágneses terét érzékeli, s egyfajta "tájolóként" ...
Az űrhajót kézi irányítással kellett lefékezni és visszajuttatni a légkörbe, az automatikus tájoló rendszer hibája miatt.
 Lásd még: Bolygó, Csillagászat, Mintegy, Csillag, Föld
  
|
RSS
