típusú szupernóvarobbanás szülőcsillaga még számottevő hidrogénburokkal rendelkezik, hiszen magjában ugyan kifogyott, de a burok teljes anyagát nagy tömege miatt nem tudta ledobni a vörös óriás állapotban.
Fekete lyukak a Napnál legalább tízszer nagyobb tömegű csillagokból keletkeznek szupernóvarobbanás után. A végtelen sűrűségű szingularitás anynyira meggörbíti maga körül a téridőt, hogy belőle semmi - még a fény sem - tud megszökni.
Szupernóvarobbanások során keletkeznek a csillagok magjából. Átmérőjük 10 km körüli, sűrűségük az atommag sűrűségéhez áll közel: 1017-1019 g/cm3.
A csillagközi eredetű szferulákat, valamint a hosszan tartó erôs sugárzási folyamatokat leginkább egy közeli szupernóvarobbanással lehet magyarázni.
26Al nemcsak szupernóvarobbanásban keletkezhet (Illés Erzsébet) - 1996/130 Csillagközi ecetsav (Kun Mária) - 1998/140 Új reflexiós köd az Orionban (Barcza Szabolcs) - 1988/114 A planetáris ködök He3 gyakorisága (Barcza Szabolcs) - 1999/174 ...
A Wolf-Rayet csillagokból álló kettős rendszerek további sorsa minden valószínűség szerint három szupernóvarobbanás lesz.
Nagy tömegű csillagok egyik lehetséges végállapotaként, szupernóvarobbanás után a csillagmaradvány tömegétől függően fekete lyuk vagy neutroncsillag keletkezhet.
Az összehúzódó magról egy szupernóvarobbanással lefújódik a felszín és egy rendkívül sűrű ~ marad hátra, mely gyors forgásba kezd (a periódusidő akár milliszekundum nagyságrendű is lehet).
Az élete végén járó nagy tömegű vörös óriás szerkezete aszimmetrikus, aminek következtében a szupernóvarobbanás is aszimmetrikus lesz. Ez a robbanás, mint egy puskagolyót kilövi a neutroncsillagot a csillagközi térbe.
Neutroncsillagok: Kicsi és nagyon sűrű, neutronokból álló csillagok, amelyek valószínűleg igen nagy tömegű és szupernóvarobbanáson átesett csillagok maradványai.
A felhő tehát terjeszkedett, és Edwin Powell Hubble (1889-1953) amerikai csillagász azt állította, hogy helyzetéből ítélve a Karmos Felhő az 1054-es szupernóvarobbanás maradványa is lehet.
Ezért a milliszekundumos rádiópulzároknak nem szabadott szupernóvarobbanással keletkezniük, mert ilyen körülmények között 100 millió Kelvinnél nagyobb hőmérsékletek mellett igen jelentős mágneses erőtér alakul ki.
Tudjuk, hogy a nehezebb elemek a csillagok belsejében épülnek fel, ismerjük az őket gyártó folyamatokat és azt a mechanizmust is (szupernóvarobbanás), amely kellő időben kidobja az égés során keletkező ''salakot''.
See also: Szupernóva, Csillag, Anyag, Neutroncsillag, Csillagász
 
|