Szupernóva-maradványokat találtak a Földön
Még 1999-ben bukkantak német kutatók a vas 60-as tömegszámú izotópjára a Csendes-óceán aljzatán, de akkor nem tudták megállapítani, mikor jutott oda, mert a helyszínen több réteg összekeveredett.
Szupernóva-robbanás előszelét detektálták?
Az ESO műszereivel részletesen tanulmányozták egy olyan kettőscsillag kitörését, melynek komponensei között zajló folyamatok jó eséllyel vezetnek a jövőben egy Ia típusú szupernóva-robbanáshoz.
felhívás ...
Szupernóva-robbanás röntgenfényben
Egy szupernóva-robbanás végigkövetésével sikerült közvetlen kapcsolatot kimutatni a halványabb szupernóvák és a röntgenkitörések között.
felhívás ...
szupernóva - a csillag fejlődésének végén bekövetkező katasztrofális robbanás, amelynek során rövid idő alatt annyi energia szabadul fel, hogy a csillag napokon át fényesebb lehet az őt tartalmazó galaxis összfényességénél.
szupernóva
Valamely csillag hirtelen történő, erős kifényesedése, miközben tömegének jórészét a világűrbe löki.
A szupernóva-robbanás során a csillag feldobja a külső rétegét, mely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz.
A szupernóva-robbanásban mintegy 10 erg energia szabadul fel. Nagy energiájú részecskék 6000 kms sebességgel repülnek szét a csillagközi térbe. A robbanásban kirepülő részecskék a csillagközi mágneses tér által összekapcsolódnak a csillagközi gázzal.
A szupernóva fejlődése - azonnal nézhető (stream) formájú, szélessávú animáció
Linktár
Csillagok linkjei a Katalógusban ...
A szupernóva tehát egy csillagrobbanás eredménye, ugyanúgy, mint a közönséges nóva, csakhogy ez a robbanás sokkal nagyobb. De mi lehet a szuperrobbanás kiváltó oka?
Egy 1998 májusában felfedezett, szokatlan erejű szupernóva a csillagok haláláról vallott elméletek átgondolására kényszeríti a csillagászokat.
Szupernóva:
Olyan csillag, amelynek a fényessége robbanás miatt néhány hét vagy hónap alatt, akár több milliószorosára növekszik. Szupernóvává csak a legnagyobb tömegű csillagok válhatnak.
Szupernóva
A Napnál néhányszor nagyobb tömegű csillagokat életük végén a hatalmas gravitáció hirtelen összeroppantja, mintegy felrobbantja.
A szupernóva feltételezése
A P/T eseménysorozatot a szárazföldi, sôt a tengeri élôvilág nagyfokú tömeges pusztulása, a folyamat csendessége jellemzi.
Tóth I., 2005. Szupernóva az M 51-ben: az SN 2005cs felvétele az RCC teleszkóppal Piszkéstetön. ("Táborkrónika: Ágasvár '05" c. cikkhez kép illusztráció (fekete-fehér).) Meteor 2005/11. november, (XXXV. évf., 11. (353. sz.)) 14. oldal.
szupernóva-maradvány
A szupernóvák felrobbanásukkor "izzó" por- és gázfelhőt szórnak szét a világűrbe. Az így keletkezett objektumot nevezzük szupernóva- maradványnak.
szupernóva-robbanások alkalmával az összeroskadó csillag magjából keletkező égitest. A gyorsan zsugorodó mag hatalmas súlya alatt a protonok és elektronok neutronokká alakulnak.
Szupernóva héjak mozgása
Az egyik legrégebben ismert táguló szupernóva-maradvány, a Cygnus-hurok, amely a Hattyú (Cygnus) csillagképben található kb. 800pc távolságban és egy kb. 15000 évvel ezelőtti szupernóva-robbanás maradványa.
szupernóva-robbanás
A Napnál nagyobb tömegű csillagok életének utolsó látványos momentuma. A szupernóva-robbanás során a csillag fényessége rövid időre olyannyira megnő, hogy milliárdnyi csillagéval vetekszik.
Szupernóva-kozmológia
A fentebb említett keresőprogramok legnagyobb visszhangot kiváltó eredménye kétségkívül a nagy vöröseltolódású szupernóvák felfedezése volt.
A szupernóva jelenség pontos lezajlását még ma sem ismerjük. Az alábbiakban egy olyan elgondolást vázolunk, mely lehetséges magyarázatot ad a neutroncsillagok keletkezésére és a nagyenergiájú robbanásokra.
A LOTOSS szupernóva-kereső program fedezte fel szept. 9,5 UT-kor, 12,m5-ös fényességnél. Utólag sikerült azonosítani a KAIT program szept. 1,5 UT-kor készült képén is, melyen 13,m0 körüli volt.
Mi marad a szupernóva helyén? A visszamaradó anyag gravitációs szorítása az elektronokat a magba préseli, az anyag neutronokká alakul, egy kis térfogatú neutroncsillag jön létre.
Fekete lyukak a Napnál legalább tízszer nagyobb tömegű csillagokból keletkeznek szupernóvarobbanás után. A végtelen sűrűségű szingularitás anynyira meggörbíti maga körül a téridőt, hogy belőle semmi - még a fény sem - tud megszökni.
szupernóva robbanás képes rá, hogy a vasnál bonyolultabb elemeket (pl. az aranyat) legyártsa .
BARTHA Lajos: Magyarországi amatőrcsillagászok nóva és szupernóva felfedezései 1. rész. = Meteor 13. 1983. 11. sz. pp. 24-27. 1. SN Cassiopeiae 1572.; 2. SN Andromedae 1885.; 3. N Aquilae No. 3. 1918.
Minden csillag, amelynek kezdeti tömege M≥8Mo (vagy színképtípusa "fiatalabb", mint B3), II-es típusú szupernóvaként fejezi be életét.
Hogy ezután mi következik - látványos szupernóva-robbanás vagy csendes, hosszú haldoklás - az a csillag kezdeti tömegétől függ. A következőkben ez alapján vizsgáljuk az eseményeket.A csillagok halálának módja a csillag tömegétől függ.
között pedig tavaszi 'szupernóva-észlelő' hétvégére került sor. Az ágasvári turistaházzal kialakult jó kapcsolatunknak köszönhetően több egyesületi távcsövünk szolgálja az amatőröket ezen az észlelőhelyen.
A szupernóva-maradványok egy bizonyos tömegen felüli csillagok halálakor keletkeznek.
Először 1998-ban 42, 2003-2004-ben már közel kétszáz azonos jellegű (azonos fényerejű) szupernóva megfigyeléséből vonták le a következtetést: univerzumunk tágulása néhány milliárd éve gyorsul.
Egy közeli szupernóva-robbanás következményének tartják a nagy testű hüllők hirtelen kipusztulását. Megnyugtató, hogy a Naprendszer környezetében nincs olyan csillag, amely szupernóvává válva veszélyt jelentene.
Egy év elteltével azonban Bauer és munkatársai az ESO VLT teleszkópjaival készült színképek alapján már biztosak voltak abban, hogy egy korábban bekövetkezett szupernóva-robbanásról van szó.
A berillium a kozmosz minden részébe eljutott, és az idő múlásával mennyisége folyamatosan növekedett: minél több idő telt el az első csillagok szupernóva-robbanása és az első gömbhalmazok keletkezése között annál több berillium volt a csillagközi ...
Fényesedő gyöngysor a szupernóva után - 2011.06.15.
Az SN 1987A jelű szupernóva közel négy évszázad óta a legközelebbi csillagrobbanás volt, a szomszédos Nagy Magellán-felhőben.
Tegyük fel ugyanis, hogy egy automatikusan, számítógéppel vezérelt teleszkóp egyszercsak feljegyzi egy távoli galaxis szupernóva-robbanását. A hullámfüggvény összeugrott, de nem erősödott föl eléggé, mert nem került kapcsolatba értelmes lénnyel.
M1, A Rák-köd az 1054-es szupernóva maradványa. Fényessége 8,4m, központi csillaga egy 16m-ós neutroncsillag (Pulzár) Távolsága 6300 fényév. Látszó átmérője 360" x 240". A köd több, mint 100 km/s sebességgel tágul.
A nagyobb tömegű csillagok viharos szupernóva-robbanásával szemben ez viszonylag "nyugodt" vég, amelynek során a csillag egyre veszít energiájából, s lassan, fokozatosan hűl ki.
Egy 1054-ben felrobbant szupernóva maradványa. Alakja akár #2b-ben is szépen kirajzolódik, #4b-vel már a köd teljes területén csomók sokasága látszik, a köd határvonala mentén néhol kisebb-nagyobb beharapás figyelhető meg.
- Az úgynevezett hipernóva robbanások (óriáscsillagok szupernóvaszerű pusztulása)
- két neutroncsillag vagy egy fekete lyuk és egy neutroncsillag összeolvadása
- nagyon erős mágneses terű neutroncsillagok (magnetárok) ...
A bemutatott eszközökkel kb. +3-4 mg-ig néhány sec. expozíció már elegendően fényes spektrumot ad. Az SN2001V szupernóva esetében, mely a felvétel készítésekor +14 mg fényességű volt, a 10 perces exp. idő már mutatta a szilicium abszorpciós vonalát.
Galaktikus források (csillaghalmazok, HII-régiók, molekulafelhők, planetáris ködök, szupernóva-maradványok színképei) ...
Az SDSS több tízmilliónyi megfigyelt galaxisa között azonban a nagy számok törvénye miatt számos olyan van, amelyben az észlelés során éppen felvillan egy szupernóva. Próbálj te is megtalálni egy ilyen tűt a szénakazalban.
Ez is a csillag instabilitását bizonyítja, alapot adva azon feltételezéseknek, hogy a csillag hamarosan szupernóva lesz. Mielőtt örülnénk a közelgő látványosságnak: ez a "hamarosan" jelenthet 100.000 évet is! A csillag kb. 430 fényévnyire van tőlünk.
4 magnitúdós kompakt ködösség, a Tarantula-köd (ennek közelében tört ki a híres szupernóva 1987-ben). 20 cm-es Celestronnal valóban soklábú pókra hasonlít ez az alakzat -- nem láttam még az égen hozzá hasonlót.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Csillagászat, Tejút
  
|
RSS
