Szökőév Négy év után 2004-ben ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk.
A szökőév latin neve, az anno bissextili, mensis bissextili szó szerint a kétszer hat(odik) nap éve, illetve hónapja.
8760 órára (szökőévben 8784 órára) 525 600 percre (szökőévben 527 040 percre) 31 536 000 másodpercre (szökőévben 31 622 400 másodpercre) ...
Második lépésben úgy módosították a szökőévek rendszerét, hogy minden néggyel osztható év szökőév legyen, kivéve a 100-al osztható, de 400-al nem osztható éveket.
Az ekkor bevezetett Gergely-naptárban minden negyedik év 366 napos szökőév, de a 100-ra végződők közül csak a 400-zal oszthatók szökőévek. A Gergely-naptár és az éves napjárás között is van kis különbség, de az csak 3300 év alatt tesz ki egy napot.
6585 napot, azaz 18 év 11 és 1/3 napot tesz ki (ha ebben az időszakban 4 szökőév volt). Ezt a ciklust szárosznak nevezték el a babiloniak.
Gergely pápa által 1582-ben bevezetett naptár, amely szerint az év hossza 365 nap, ám minden negyedik év 366 napos szökőév, kivéve, ha az évszám maradék nélkül osztható 100-zal, de nem osztható 400-zal. A világ legtöbb országában ezt használják.
Ettől jobbra és balra mérjünk fel az egyenesre egy év hosszúságú szakaszokat (a valóságban szökőévek miatt kétféle, kicsit eltérő hosszúságú szakaszt kell alkalmaznunk). Egy ilyen szakasz legyen egy esztendő.
Az eltolódások miatt szükséges szökőhónapok beillesztését a Kr.e. 6. századtól szabályozták, és Kr. e. 383-tól 19 évenként 7 szökőhónapot iktattak be - 12 "normál" évet és 7, egy hónappal megtoldott szökőévet alkalmaztak.
Lásd még: Csillag, Csillagász, Csillagászat, Év, Hónap
 
|