szélsötétedés az jelenség, amelynek eredményeként a napkorong (ált. a csillagok és az óriásbolygók) pereme kevésbé fényes, mint a közepe. Ennek oka, hogy a fotoszféra (a Nap felszínét alkotó réteg) anyagában csak meghatározott távolságra látunk.
A program a csillagok geometriai paramétereit, a relatív mozgásukat, az impakt paramétert, valamint a szélsötétedést figyelembevéve számolta ki a fedés fénygörbéjét.
Ezt a jelenséget szélsötétedésnek nevezzük. Magyarázata az, hogy a napkorong széléről (és a fotoszféra aljáról) induló fénysugárnak hosszabb utat kell megtennie a Nap légkörében, amíg elér a szemünkbe, mint a beljebbről indulóknak.
A Vega különösen erős látszó szélsötétedése a fentiek alapján annak tudható be, hogy a forgástengely épp a Föld felé mutat, és így mi a sokkal forróbb pólusra látunk rá.
szélsötétedés). 4. A pályára általában nem az éléről, hanem valamilyen szögből nézünk (ez az ún.inklináció). Az inklináció akkor 90 fok, amikor a pályára élről nézünk rá, és 0 fok, ha a pályát felülről látjuk. 5. Nagyon fontos az ún.
opacitásért felelős mechanizmusok, folytonos és diszkrét teljes opacitás, Rosseland-féle átlag transzferegyenlet, formális megoldás és szürke atmoszféra modell szélsötétedés 5. A spektrumvonalak szerkezete ...
A fotoszféra a napperem közelében halványabb, mint a napkorong közepén, ez a szélsötétedés jelensége. A naplégkör fotoszféra fölötti rétege az ún. kromoszféra, az előbbinél sokkal ritkább, néhány ezer km vastagságú réteg.
Már a kisebb távcsövekkel készített felvételeken is fel lehet figyelni a szélsötétedésre: a napkorong fénye kismértékben csökken, amint a közepétől pereme felé haladunk.
Az átvonulás alatt végig, de főként amikor a Vénusz a napkorong széle felé járt, ahol a szélsötétedés miatt a háttér sötétebb, látszott a Vénusz légköre okozta fénygyűrű a sötét korong körül. Kilépéskor különösen szépen láttuk 11:01:35-től.
Lásd még: Anyag, Csillagász, Csillag, Nap, Légkör
 
|