Kezdőlap (Szaturnusz)

 Csillagászat 

Tudod-e, hogy mi mi? MiMi az útmutató tudástár.
  » »
 
   

Szaturnusz

Csillagászat  Szárosz-ciklus  Szcintilláció

Szaturnusznál a Cassini
Az 1997. októberében indított Cassini űrszonda gyorsítására kihasználták a Föld és a Vénusz bolygó keringési sebességét, ("űrparittya") így hét év után, - 2004. június 11-én - érkezett a Szaturnusz bolygó holdjainak és gyűrűrendszerének közelébe.


Szaturnusz
A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó.

Szaturnusz A Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó.
Naptól mért távolsága: 1,429,400,000 km (9.54 CSE)
egyenlítői átmérő: 120,536 km; sarki átmérő: 108,728 km
tömeg: 5.688*1026 kg ...

Szaturnuszi óriásvihar, ahogyan a Cassini látta
Nyomtatható változat ...

A Szaturnusz gyűrűinek oxigénatmoszférájuk van
A Cassini ürszonda tömegspektrométeres és plazmaspektrométeres mérései meglepő eredményt hoztak: a Szaturnusz gyűrűinek légkörük van, és az főképp molekuláris oxigénből áll.

A ~ középső hat holdja
A ~ 18 holdjából a középső hat: Mimas, Enceladus, Tethys, Telesto, Calypso, Dione.
Mimas
A ~ hetedik holdja.

A ~ a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. Egyike annak az öt bolygónak, ami a Földről szabad szemmel is látható. A ~nak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűrendszere van. ~ról, a római istenről nevezték el.

A ~ a Naprendszer második legnagyobb, a Nap hatodik bolygója. A távcső feltalálása előtt ez volt a legtávolabbi ismert planéta.

A ~ B-gyűrűjét nagyságrendileg 10 méteres, lapos szemcsék alkotják, amelyek együttes tömege körülbelül duplája a korábban becsültnek.
A Prometheus hold és hatása az F-gyűrűre (NASA/JPL/University of Colorado)
Ajánlat ...

A ~ felszíne, légköre
A ~ a gázbolygók családjába tartozik, és eltérően a Föld típusú égitestektől nincs szilárd felszíne, felépítése a Jupiteréhez hasonló.
A ~ légköre hidrogénből és hidrogénvegyületekből, valamint héliumból áll.

A ~ gyűrűje egyedülállóan feltűnő a bolygók között. Eltérően a többi óriásbolygó sötét, halvány gyűrűitől, ez az égitest rendkívül látványos, feltűnő gyűrűkkel rendelkezik.

~: A Voyager-űrszondák felvételei kimutatták, hogy a bolygó gyűrűrendszere sokezer kicsi gyűrűből áll. A részecskék jégből vannak és átlagos méretük mm-es vagy még kisebb nagyságrendű. A bolygó főleg hidrogénből és héliumból áll.

~: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 22-én van együttállásban a Nappal. Fényessége 0,6m, átmérője 16".
Uránusz: Az esti órákban kel. Az éjszaka nagy részében látható a Vízöntő csillagképben.

~: a Naptól 1429 millió kilométerre, tehát 9,55 csillagászati egységre kering, pályáját 29,5 év alatt járja egyszer körbe. Egyenlítője 120660 kilométeres, azaz 9-szer nagyobb, tömege pedig 95-ször nagyobb, mint a Földé.

A ~
A Naprendszer hatodik bolygója. A Naptól átlagosan 1428,5 millió km távolságban kering, s egy keringése 29 év 167 napig tart. Mérete kisebb, mint a Jupiteré, de a Földnél majdnem tízszer nagyobb: átmérője kb. 120000 km. Tengelyforgása gyors, forgási periódusa 10 óra 39 perc.

A ~ rendszerében működő Cassini űrszonda 2013-as radarmérései szerint tükörsima a Titan hold második legnagyobb tava, a Ligeia Mare felszíne, aminek az oka valószínűleg a szelek teljes hiánya a megfigyeléskor.

~
A ~ a Jupiter után a Naprendszer második legnagyobb bolygója. Feltűnő gyűrűrendszere van. Ezt a bolygót is a Jupiteréhez hasonló világos és sötét csíkokból álló felhőmintázat borítja. Bár a ~ lassabban forog tengelye körül mint a Jupiter, mégis lapultabb annál.

~
Jupiter típusú bolygó. Centrumában kb. 15 ezer km sugarú, kőzetekből és jegekből álló mag található, amelyet fémes folyékony, majd folyékony hidrogén- és héliumburok övez, ezt kb. 1000 km vastag légkör borítja.

~

A ~ a Naprendszer második legnagyobb bolygója. Átmérője 9,45 földátmérő, tömege 95,2 földtömeg. Sűrűsége mindössze 0,69 g/cm3, így ha képzeletben egy hatalmas víztócsára helyeznénk, nem süllyedne el, hanem a tetején lebegne.

"~-köd", 8 mag., 25", 12 mag. közp. cs.
2229,8-2049,4
NGC 7293 ...

A ~ fehér foltját a Cassini szonda műszerei is érzékelték jan. 23-án, de akkor felvételt nem tudtak készíteni erről. Jan.

A ~ bolygó már igen régóta ismert. Távcsővel először Galilei figyelte meg 1610-ben, akit megzavart a bolygó különös kinézete. A bolygó megfigyelése a korai időkben bonyolult volt, ugyanis távcsőbeli kis-nagyítású képe változik amint a Föld néhány évente áthalad a ~ gyűrűinek síkján.

A ~ gyűrűjének modellezését kiterjesztették a Jupiterre. Feltételezték, hogy a belső magnetoszféraplazmaforrása az ionoszféra.

1. A ~ után (az előző fejezetre utal, ahol a ~ra való ráállásról van szó; a fordító megjegyzése) tartsuk lenyomva a MODE gombot, míg újra meg nem jelenik a "Select Item: Object" üzenet.

Titán - A ~ bolygó körül keringő Titán a Naprendszer egyik legér­dekesebb égitestje. A holdak közül a második legnagyobb, és az egyetlen, amelynek sűrű légköre van. Átmérője mintegy 5150 km, keringési ideje a Sza­turnusz körül 16 nap.

Cassini
A ~-gyűrűk ritmusa - 2008.02.05.
A Cassini-űrszonda rádiójeleinek mérése alapján periodikus mintázatokat találtak az óriásbolygó körüli gyűrűkben.

Az NGC7009 az úgynevezett "~-köd", integrált fényessége 8m, a központi csillag 11,7m-s. Távolsága 3 900 fényév. A köd valódi átmérője 30 000 Cs.E., ami 0,5 fényévnek felel meg. Az M72 mindössze 3,5°-kal nyugat-délnyugatra van a ~-ködtől.

A redukciókat bemutató első fejezetben láttuk, hogy bolygórendszerünk anyaghalmazait - a két "csillagkezdeménynek" tekinthető óriásbolygótól, a Jupitertől és a ~tól eltekintve - a kialakulásuk előtt már felépült és így alapanyagul használt struktúrákon (pl.

~
az amerikai Voyager-1 elkészíti a ~ holdjainak első, részletes közelfelvételeit. Közben új holdakat és a Titán holdon nitrogén légkört fedez fel. 1981 04.12. Columbia
Challenger
Discovery ...

Láthatóvá válik a Naphoz közeli Merkúr és Vénusz, esetleg északnyugaton, alacsonyabban a ~t is megpillanthatjuk. Emellett feltűnik néhány az égbolt legfényesebb csillagai közül. Érdemes a horizonton is körbetekinteni. Körös körül, a látóhatár felett világos, sárgás-vöröses sávot látunk.

Akkor mintegy 7 csillagászati egységre (cs.e.-re) a Naptól, a Jupiter és a ~ pályáinak távolsága közt. Ez volt a legtávolabbi üstökös, amelyet amatőrcsillagászok fedeztek fel nagy naptávolságban.

Felfedezte a Jupiter négy legfényesebb holdját, megfigyelte a Vénusz fázisait, észrevette a ~ furcsa alakját, mivel távcsöve nem volt elég jó, hogy rájöjjön, hogy a bolygó szokatlan alakját a körülötte elhelyezkedő gyűrűrendszer okozza.

A Jupiter, a ~, az Uránusz és a Neptunusz pedig szóba sem jöhetnek, mivel nincsen szilárd kérgük. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A legjobb az lesz, ha szép sorjában megvizsgáljuk a Nap körül keringő kilenc bolygót. Kezdjük tehát a Merkúrral.

A ~on
a Cassini rés már könnyedén látszik, valamint a Marson
a hósapkákon túl a kontinensek is kirajzolódnak, ezenkívül
megfigyelhető az Uránusz és Neptunusz sejtelmes
színe. A kettőscsillagok már 1 ívmásodperc szögtávolságig
bonthatók. Sötét égről a közeli gömbhalmazok csillagaikra ...

A Naprendszer Csillagunk a Nap Merkúr Vénusz Föld Hold Mars Jupiter ~ Uránusz Neptunusz Plútó Kisbolygók, üstökösök, meteorok
Érdekes gondolatok, előadások
Életadó Napunk is egy csillag a sok milliárdból Amit ma a világból ismerünk A káosz természetrajza ...

A Naprendszer nyolc bolygója...
...a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a ~, az Uránusz és a Neptunusz.

Ábránkon a Naprendszer belső térsége látható. A pályák világosabb részei a Föld pályájának síkja felett, a halványabbak alatta húzódnak. A Leonidák szülőüstököse, a Tempel-Tuttle már jóval a ~ pályáján túl jár.

Az interplanetáris és az intersztelláris porral kapcsolatban a Galileo és az Ulysses űrszondák mérései szerint a Jupiter kiterjedt magnetoszférája jelentősen módosíthatja a kisebb meteoroidok pályáját, sőt bizonyos feltételek teljesülése esetén a Jupiter és a ~ maga körüli pályára ...

Megállapította, hogy a Nap a környező csillagokhoz képest a Herkules csillagkép irányába mozog. Számos kettőscsillagot, csillaghalmazt és gázködöt fedezett fel, felfedezte a ~ és az Uránusz két-két holdját.

Lásd még: Lásd még: Mit jelent Bolygó, Csillag, Csillagász, Hold, Légkör?

◄ Szárosz-ciklus   Szcintilláció ►
 
RSS Mobile