Spektroszkópiai módszerek az asztrofizikában
Az alábbiakban igen vázlatosan felsorolunk néhány olyan alapvetô alkalmazást, melyekben a csillagok spektrumának mérése döntô szerepet játszik a csillagokról való információszerzésben.
CCD spektroszkópia amatőrcsillagászoknak
A hazai csillagászati szakirodalom, de a külföldi méginkább gyakorta kényezteti el amatőrjeinket a spektroszkópia témaköréből vett írásokkal.
Spektroszkópia
Ahhoz tehát, hogy a távcső által felvett 2 dimenziós képet kiterjesszük egy 3 dimenziós térképpé, vöröseltolódásokat kell mérni. Ennek első lépése a színképek felvétele.
Spektroszkópia
A csillagok fényének vizsgálatából következtet annak fizikai felépítésére és kémiai összetételére.
Spektroszkópiai kettős:
Olyan szorosan egymás közelében lévő csillagpár, amelyet távcsővel nem lehet felbontani. Azt, hogy kettősről van szó, csak a színkép-elemzéssel lehet megállapítani.
Spektroszkópiai alapfogalmak ismétlése
rácsegyenlet, diszperziós formulák, rendek, spektrális tisztaság, feloldóképesség, alapvető felépítés, réses és rés nélküli műszerek ...
Új spektroszkópia megfigyelések szerint az η Car a XIX. századi nagy kitörésekor hidegebb lehetett, mint ahogyan eddig vélték, ez pedig a kitörés mögött álló fizikai mechanizmus részbeni újragondolását is eredményezheti.
Spektroszkópiai műszerek
Az összes modern optikai spektroszkóp működése azon a fizikai jelenségen alapul, amit Newton 1666-ban fedezett fel, amikor egy prizma segítségével a fehér fényt színeire bontotta. Később a XIX.
Spektroszkópiai kettősök
Illusztráció spektroszkópiai kettősről.
Egyes szoros kettőscsillagokról, melyek még a nagyobb távcsövekben sem bomlanak csillagokra, csak a spektroszkópiai vizsgálat során derül ki, hogy kettősök.
Spektroszkópiai mértékegység. 10-10m. (Az angtröm "A" betűjén karika van, mely itt nem jeleníthető meg. Nem SI mértékegység, de használata megengedett.) ...
spektroszkópiai kettőscsillagok (színképvonalak eltolódásából lehet rájuk következtetni)
fedési kettőscsillagok (egymást periodikusan eltakaró csillagok)
többes rendszerek
bolygórendszerek ...
Spektroszkópiai észlelések
A spektroszkópiai méréseket a kanadai David Dunlap Observatory 1,88 m-es távcsövével és Cassegrain-spektrográfjával végeztük, összesen négy éjszaka 1999 decemberében.
A spektroszkópia eredményei szerint a Naphoz hasonló csillagok 30%-ánál megfigyelhető volt a hidrogén-cianid és acetilén jelenléte, azonban a hidegebb csillagok esetében csak acetilént sikerült kimutatni, hidrogén-cianidot nem.
A molekuláris rádióspektroszkópia 1963-ban született, amikor Weinreb és munkatársai a hidroxil ion (OH) abszorpciós vonalát észlelték a Cassiopeia A irányában.
A Nap leírásában a következő állomást a csillagászati spektroszkópia megjelenése jelentette, mely utat nyitott a kutatók előtt a csillagok összetételének és belső szerkezetének megismeréséhez.
Egy vagyonos földbirtokos, Konkoly Thege Miklós (1842-1916) Ógyallán rendezett be 1871-ben, jól felszerelt magán-csillagvizsgálót, ahol főleg spektroszkópiai vizsgálatokkal, és napfolt-megfigyelésekkel foglalkozott.
Az igazi érdekesség azonban az, hogy a spektroszkópiai adatok alapján a központi csillag hőmérséklete majdnem 7000 fok, azaz Napunkénál 1200 fokkal magasabb.
Az exobolygók kutatása történhet közvetlen megfigyeléssel, például az űrtávcsővel készített felvételek alapján, vagy közvetett mérésekkel, mint a csillag jellemzőinek megváltozása, és a spektroszkópia segítségével.
A Doppler-effektuson alapuló spektroszkópiai mérések segítségével ez lehetséges. Az egyenlítőn például az 500 nm hullámhosszon maximálisan 0.0003 nm eltolódás tapasztalható, amiből 2 km/s sebességű mozgásra lehet következtetni.
A csillagászati spektroszkópia terén azonban az 1840-es évekig - Joseph Fraunhofer (1787-1826) Nap-észlelésein kívül - nem történt említésre méltó esemény. Fraunhofer még 1817-ben sötét vonalakat figyelt meg a Nap színképében.
A RAVE (Radial Velocity Experiment) program során spektroszkópiai méréseket végeztek a Nap környezetében lévő csillagokról.
Fűrész Gábor: A csillagászati spektroszkópia eszközei
Csák Balázs-Kiss László-Vinkó József: Kataklizmikus változócsillagok
Farkas Gábor Farkas: Az 1572-es szupernóva és Magyarország
Kővári Zsolt-Benda Klára-Kriván Miklós: Csillagászat szélessávon ...
Az h Orionis (3,7m/4,8m, 1,5", a főcsillag spektroszkópiai hármas rendszer 8 napos ill. 9,2 éves periódusidővel)
A l Orionis (3,7m/5,6m, 4,4", 1800 fényév) ...
De nagyon kevés helyszínről vannak még kőzetmintáink és a főbb marsi meteoritek nem fedik le a spektroszkópiai és a felszíni rover mérésekkel megismert kőzettípusokat sem.
Ezek a ma ismert legöregebb csillagok. Az életkorukat spektroszkópiai úton határozták meg a bennük található uránium, tórium és bomlástermékeik mérhető mennyiségéből. (Az uránium felezési ideje 4,5, a tóriumé 14 milliárd év.) ...
A Plútó felszínén metánjég jelenlétét is jelezték a spektroszkópiai mérések (ebben a tekintetben is egyezik a Tritonnal). A Plútó-Charon kölcsönös fedéssorozat pedig lehetővé tette, hogy ha csak durván is, feltérképezzék a felszínűket.
pontosabban képes lesz majd megmérni a mellette elhaladó fotonok helyét, érkezési idejét és energiáját, ezért forradalmian új távlatokat nyithat az optikai csillagászatban. Ráadásul minderre az infravörös, optikai, és ultraibolya spektroszkópiai ...
S a hab a tortán: mind a három komponens maga is kettőscsillagok, melyről azonban csak a színképük árulkodik (ún. spektroszkópiai kettősök). Végeredményben a Castor egy különleges, hattagú csillagrendszer! ...
A modern, relativista kozmológia, de különösen a Big Bang-modellek nem születtek volna meg az új elméletek és azok nélkül az új megfigyelési eredmények nélkül, amelyek a nagy teleszkópok alkalmazásához, a fényképezés és a spektroszkópia ...
A legnagyobb távcsövekkel akkoriban már elsősorban spektroszkópiai megfigyeléseket végeztek, és a halvány égitestekről csak több órás expozícióval lehetett használható színképet készíteni.
 See also: Spektroszkóp, Csillag, Spektroszkópiai, Csillagász, Csillagászat
  
|
RSS
