Spektroszkóp

spektroszkóp
valamely anyag által ki- vagy átbocsátott fény szétbontására szolgáló készülék; ha ez a fényben szereplő szinek pontos lemérésére is berendezett, spektrométer a neve (l. o.). A legegyszerübb S.

Spektroszkópiai módszerek az asztrofizikában
Az alábbiakban igen vázlatosan felsorolunk néhány olyan alapvetô alkalmazást, melyekben a csillagok spektrumának mérése döntô szerepet játszik a csillagokról való információszerzésben.

Spektroszkópok, egyéb eszközök / Linkgyüjtemény/
Maurice Gavin amator spektroszkópiai homepage
C. Buil spektroszkópiai homepage ...

Szegény ember spektroszkópja
Az SDSS projekt idejének 80%-át színképek felvételére fordítja és annak ellenére, hogy a speciális üvegszálas elrendezés segítségével egy időben 640 objektumot tud egyszerre vizsgálni, ...

Spektroszkópia
A csillagok fényének vizsgálatából következtet annak fizikai felépítésére és kémiai összetételére.

Spektroszkópiai kettős:
Olyan szorosan egymás közelében lévő csillagpár, amelyet távcsővel nem lehet felbontani. Azt, hogy kettősről van szó, csak a színkép-elemzéssel lehet megállapítani.

Spektroszkóp
Színképek vizuális megfigyelésére szolgáló eszköz. A legegyszerűbb spektroszkóp egy prizma és a felbontott fény felfogására alkalmas ernyő.
Surveyor ...

Spektroszkópiai alapfogalmak ismétlése
rácsegyenlet, diszperziós formulák, rendek, spektrális tisztaság, feloldóképesség, alapvető felépítés, réses és rés nélküli műszerek ...

Új spektroszkópia megfigyelések szerint az η Car a XIX. századi nagy kitörésekor hidegebb lehetett, mint ahogyan eddig vélték, ez pedig a kitörés mögött álló fizikai mechanizmus részbeni újragondolását is eredményezheti.

Spektroszkópiai kettősök
Illusztráció spektroszkópiai kettősről.
Egyes szoros kettőscsillagokról, melyek még a nagyobb távcsövekben sem bomlanak csillagokra, csak a spektroszkópiai vizsgálat során derül ki, hogy kettősök.

Spektroszkópiai mértékegység. 10-10m. (Az angtröm "A" betűjén karika van, mely itt nem jeleníthető meg. Nem SI mértékegység, de használata megengedett.) ...

spektroszkópiája és fénygörbéje
Előzmények
Az Aquila-ban 1999-ben másodikként feltűnt nóvát A. Pereira fedezte fel dec. 1,875 UT-kor, 6,0-s fényességnél.

spektroszkópiai kettőscsillagok (színképvonalak eltolódásából lehet rájuk következtetni)
fedési kettőscsillagok (egymást periodikusan eltakaró csillagok)
többes rendszerek
bolygórendszerek ...

A spektroszkópia eredményei szerint a Naphoz hasonló csillagok 30%-ánál megfigyelhető volt a hidrogén-cianid és acetilén jelenléte, azonban a hidegebb csillagok esetében csak acetilént sikerült kimutatni, hidrogén-cianidot nem.

Amióta spektroszkópot építettek a 10 méteres Keck-teleszkópokra, azóta tart az a sorozat, amelynek keretében nagyjából évente döntenek rekordot a csillagászok a legtávolabbi ismert égi objektum távolságában.

A színképelemzést (spektroszkópiát) Fraunhoffer, Kirchoff és Bunsen alapozták meg. Adams John Couch Adams (1819 - 1892) angol csillagász és matematikus.

Természetesen mindkét redukció csírájában már az adatgyűjtéskor is jelen volt ismereteinkben (az anyagvizsgálatok például a spektroszkópiával). Az első minőségtérkép a bolygótípusokban fogalmazódott meg.

spektroszkóp (SP): 296 féle hullámsávban méri a sugárzás intenzitását, amivel a felszín összetétele közelíthető
lézeres magasságmérő (LALT): minden korábbinál pontosabb domborzati térképet alkot a Hold felszínéről ...

A Nap leírásában a következő állomást a csillagászati spektroszkópia megjelenése jelentette, mely utat nyitott a kutatók előtt a csillagok összetételének és belső szerkezetének megismeréséhez.

Janssennek feltűnt, hogy a vonalak nagyon fényesek, és a protuberanciák csak ezekben a színekben világítanak, ezért a fogyatkozás után a napperemre állítva a spektroszkóp rését, fogyatkozás nélkül is meglátta a protuberanciákat.

Doppler híres-hírhedt cikkében a csillagok színváltozásáról értekezett, de hullámhosszról, frekvenciáról vagy spektroszkópiáról nem tett említést. Pedig a színképelemzés akkoriban már bekerült a tudomány eszköztárába.

Egy vagyonos földbirtokos, Konkoly Thege Miklós (1842-1916) Ógyallán rendezett be 1871-ben, jól felszerelt magán-csillagvizsgálót, ahol főleg spektroszkópiai vizsgálatokkal, és napfolt-megfigyelésekkel foglalkozott.

Az igazi érdekesség azonban az, hogy a spektroszkópiai adatok alapján a központi csillag hőmérséklete majdnem 7000 fok, azaz Napunkénál 1200 fokkal magasabb.

A szubmilliméteres spektroszkópia nagyobb frekvenciákon dolgozik, mint a milliméteres rádiócsillagászat, és ez magasabb minőségi követelményeket támaszt a teleszkóppal és a detektorokkal szemben.

Az exobolygók kutatása történhet közvetlen megfigyeléssel, például az űrtávcsővel készített felvételek alapján, vagy közvetett mérésekkel, mint a csillag jellemzőinek megváltozása, és a spektroszkópia segítségével.

A Doppler-effektuson alapuló spektroszkópiai mérések segítségével ez lehetséges. Az egyenlítőn például az 500 nm hullámhosszon maximálisan 0.0003 nm eltolódás tapasztalható, amiből 2 km/s sebességű mozgásra lehet következtetni.

Fűrész Gábor: A csillagászati spektroszkópia eszközei
Csák Balázs-Kiss László-Vinkó József: Kataklizmikus változócsillagok
Farkas Gábor Farkas: Az 1572-es szupernóva és Magyarország
Kővári Zsolt-Benda Klára-Kriván Miklós: Csillagászat szélessávon ...

Az h Orionis (3,7m/4,8m, 1,5", a főcsillag spektroszkópiai hármas rendszer 8 napos ill. 9,2 éves periódusidővel)
A l Orionis (3,7m/5,6m, 4,4", 1800 fényév) ...

A világ legnagyobb távcsöveit és legérzékenyebb spektroszkópjait vetették be, hogy a szonda becsapódása során kilökött jeges sziklából keletkezett felhőben az OH-gyökök emissziós színképvonalait megtalálják az UV-tartományban.

A Plútó felszínén metánjég jelenlétét is jelezték a spektroszkópiai mérések (ebben a tekintetben is egyezik a Tritonnal). A Plútó-Charon kölcsönös fedéssorozat pedig lehetővé tette, hogy ha csak durván is, feltérképezzék a felszínűket.

A legmeggyőzőbb mennyiségi bizonyíték az ősrobbanás-elmélet helyességére egy másik maradványban látható, nevezetesen a legkönnyebb elem, (a hidrogén) öt izotópjában, amelyet spektroszkóppal a még csillagokká nem surusödött csillagközi anyagban ...

pontosabban képes lesz majd megmérni a mellette elhaladó fotonok helyét, érkezési idejét és energiáját, ezért forradalmian új távlatokat nyithat az optikai csillagászatban. Ráadásul minderre az infravörös, optikai, és ultraibolya spektroszkópiai ...

Csillagászati alkalmazásban azonban olyan chipeket használnak, melyek kiterjedése mindkét irányban több tucat - néhány ezer pixel (area array CCD): a 32x32-től az 5192x5192-ig. (Az érzékelő felület nem mindig négyzetes, főleg a spektroszkópiában ...

S a hab a tortán: mind a három komponens maga is kettőscsillagok, melyről azonban csak a színképük árulkodik (ún. spektroszkópiai kettősök). Végeredményben a Castor egy különleges, hattagú csillagrendszer! ...

A modern, relativista kozmológia, de különösen a Big Bang-modellek nem születtek volna meg az új elméletek és azok nélkül az új megfigyelési eredmények nélkül, amelyek a nagy teleszkópok alkalmazásához, a fényképezés és a spektroszkópia ...

A legnagyobb távcsövekkel akkoriban már elsősorban spektroszkópiai megfigyeléseket végeztek, és a halvány égitestekről csak több órás expozícióval lehetett használható színképet készíteni.

See also: Csillag, Spektroszkópia, Csillagász, Spektroszkópiai, Csillagászat