Irányításával készültek el korának legnagyobb objektívátmérőjű távcsövei (Mount Palomar, 508 cm-es tükrös), megszerkesztette a spektroheliográfot (1891) és a spektrohelioszkópot (1922).
A Napról szerzett ismereteink jelentős részét a színképelemzés elvén működő műszereknek (spektroszkóp, spektrográf, spektrohelioszkóp, spektroheliográf) köszönhetjük.
A napkitörések tanulmányozásában a következő előrelépést a Hale által kifejlesztett spektroheliográf és spektrohelioszkóp tette lehetővé, amelyekkel a Napot a hidrogén élénkvörös emissziós vonalának (Hα vonal) a fényében lehet megfigyelni.
A flerek a kromoszférában játszódnak le, megfigyelésükhöz általában speciális műszerekre van szükség (spektrohelioszkóp), kivéve az úgynevezett fehér flereket, amelyek fehér fényben is megfigyelhetők.
 Lásd még: Csillag, Spektroheliográf, Napfolt, Fényesség, Hőmérséklet
  
|
RSS
