Relativitáselmélet

A relativitáselmélet újabb kísérleti megerősítése
A NASA sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Gravity Probe B nevű űreszközzel végzett mérések feldolgozása befejeződött, ...

A relativitáselmélet kísérleti tesztelése
90 évvel Einstein általános relativitáselméletének megalkotása után a közeljövőben várható eredmények megerősíthetik vagy megcáfolhatják az elméletet.
felhívás ...

A gravitációs tér ugyanis a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében.

A relativitáselméletéből következik az időutazás lehetősége - az időben előrefelé. A kérdésem az, hogyan, mikor megy végbe mindez? A közel fénysebességre való gyorsuláskor, haladáskor vagy a lassításkor? (Oláh János) ...

relativitáselmélet
A fizika azon elmélete, mely szerint a számunkra megszokott háromdimenziós tér és az idő egymástól nem független mennyiségek, hanem úgynevezett téridőt alkotnak.

A relativitáselmélet valódi forradalom volt. Nehéz találni olyan elméletet a fizikatörténet során, amely jobban felkavarta volna a tudósok elképzelését a világról. Filozófiai következményeit az elmélet keletkezésekor sokan nem tudták elfogadni.

A relativitáselmélet alapján az időben visszafelé haladva, az Ősrobbanás pillanatához közeledve matematikai eszközeink felmondják a szolgálatot, a rendkívül sűrű anyag viselkedését nem tudják leírni másutt bevált egyenleteink.

A relativitáselmélet alapvető feltevése szerint a tudomány törvényei minden szabadon mozgó megfigyelő számára azonosak, függetlenül sebességüktől.

Einstein relativitáselméletének egyik kísérleti bizonyítéka volt az 1919-es napfogyatkozás alkalmával a napközeli csillagok fényének gravitációs elhajlása.

Általános relativitáselmélet
A Planck-erő gyakran hasznos a tudományos számításokban, mint az elektromágneses energia és a gravitációs hossz hányadosa.

Speciális relativitáselmélet
Einstein, 1905.
Nincsen abszolút tér és idő.
Egységes szerkezetű téridő létezik.
Az időtartamok és távolságok függnek a megfigyelőtől!!! ...

Az általános relativitáselméleten alapuló kozmológiai modellek szerint a Világegyetem sorsa a Nagy Bumm után kétféleképpen alakulhat.

Az Általános Relativitáselmélet Alapjai
Ebben a fejezetben a gravitáció átfogó elméletének, az általános relativitáselméletnek az alapjait mutatjuk be, bevezető jelleggel.

Az általános relativitáselmélet egyik következményeként a fénysugár eltérülhet más okból is, nemcsak a különböző törésmutatójú közegek határán.

Lemaître kimutatta, hogy az általános relativitáselmélet egyenleteib+l következ+en a világegyetem vagy tágul, vagy sz§kül.

A relativisztikus kozmológiák oly mélyen összefonódnak az általános relativitáselmélet görbült tereivel, hogy itt nem történhetett semmi lényeges változás: ez az elmélet és a rá alapozódó kozmológia konfliktusban áll intuitív térképzeteinkkel.

(Ebből a relativitáselmélet alapján kiszámolható az égitest távolsága és a távolodási sebessége.)
Megjegyzés: Ezt a jelenséget a hasonlóság alapján (de tévesen!) Doppler-effektusként is szokták emlegetni.

Einstein általános relativitáselmélete megfogalmazza, hogy a világegyetemben találhatunk olyan objektumokat, amely Földünknél milliószorta nagyobb tömegűek, méretük viszont kisebb egy atomnál is - azaz sűrűségük a végtelenhez közelít.

Az általános relativitáselmélet szerint a gravitációs mező változása hullámok kibocsátásával jár. Ez a téridő rezgéseként felfogható hullám fénysebességgel terjed.

Az Einstein-féle általános relativitáselméletet pedig egy napfogyatkozás alkalmával ellenőrizték. Az elméletből következett a fénysugarak eltérülése a térgörbület (gravitáció) hatására.

Nagyon fontos lenne - a szakcsillagászok számára rendszerint túl fényes - excentrikus Hipparcos kettősök amatőrcsillagászok általi észlelése, például a V397 Cep (V=7,4-7,8mg), V744 Cas (V=8,44-8,70mg), satöbbi Az általános relativitáselmélet ...

Ekkor ért célba évtizedes kutatása, amellyel az általános tömegvonzás newtoni elméletét és a tér-idő egységes geometriáját megragadó speciális relativitáselméletet sikerült egységbe foglalnia.

Nagy sebességeknél, amelyek megközelítik a fénysebességet, Einstein speciális relativitáselméletének megfelelően egy kicsit bonyolultabb formulát kell alkalmazni.

Ezen elméletek minden tudományterületet jellemeznek, például a fizikában néha előállnak a perpetuum mobile ötletével, vagy cáfolni igyekeznek a relativitáselméletet. A történettudomány és az időszámítás sem mentes az ilyen áltudományos elméletektől.

Az einsteini relativitáselmélet két jóslatát nagy pontossággal kimérő Gravity Probe B műholdat az 1950-es évek vége óta tervezgették, előkészítését 1963 óta finanszírozták is a NASA-nál.

Einstein általános relativitáselmélete alapján egy ekkora tömegű, nem forgó fekete lyuknál a legbelső stabil pálya sugara 64 kilométer lehet. A most felfedezett 450 Hz-es QPO-nak viszont egy legfeljebb 49 kilométeres pályasugár felel meg.

Einstein általános relativitáselmélete szerint, egy nagyobb tömegű égitest (csillag, galaxis vagy galaxishalmaz) tömegénél fogva meggörbíti a körülötte elhaladó fénysugarakat, így mintegy felnagyítja a hátterükben lévő objektumokat.

A fény (és a többi elektromágneses hullám) terjedési sebessége: c = 2.998 * 108 m/s
Einstein relativitáselmélete szerint a létező legmagasabb sebesség, független a fényforrás és a megfigyelő sebességétől.

A megfigyelt és a számított mozgás közötti kis különbséget csak az Einstein-féle általános relativitáselmélettel lehetett megmagyarázni; éppen ez a jelenség szolgál ezen elmélet egyik bizonyítékául.

A felvetett elméleti fizikai alapproblémák köre igen tág, az általános relativitáselmélet és a kvantumfizika összeegyeztetésétől az Univerzum lassú forgásának méréséig, ...

És mivel a fénysebességnél gyorsabban anyagi részecske a relativitáselmélet szerint nem haladhat, ezért a gravitonok kilövése is legfeljebb fénysebességgel történhet.

A végtelenig, az anyag teljes felhígulásáig, vagy oszcilláló világmindenségben élünk, melyben a kiterjedést ismételt gravitációs összehúzódás követi? A relativitáselmélet szerint e két lehetőség közül valamelyik megvalósulása az anyag mennyiségétől ...

Roger Penrose és Stephen Hawking híres teorémái az általános relativitáselméletet használják annak megmutatására, hogy az univerzumnak határozott kezdőpontja kellett hogy legyen.

Ezt Einstein jósolta meg, az általános relativitáselmélet szerint a Nap pereménél lévő csillagok látszólag 1,7 ívmásodperccel sugárirányban kifelé mozdulnak, a Naptól való távolsággal az elmozdulás fordítottan arányos.

A rádióhullámok terjedésének megfigyelésével az általános relativitáselmélet igazolására sikeres kísérletet tettek 1970-ben, amikor a két szonda a Nap mögött haladt el.

See also: Csillag, Anyag, Csillagász, Általános relativitáselmélet, Gravitáció