Regulus
Marcus Atilius, római hadvezér az Atiliusok hires nemzetségéből. Kr. e. 256. a karthagóiak ellen küldötték azon paranccsal, hogy a küzdelem szinhelyét ellenséges területre tegye által.
A Regulus a Napnál közel ötször nagyobb óriáscsillag, ennek ellenére 15,9 óra alatt fordul meg a tengelye körül - ellentétben a Nap 24 napos közepes tengelyforgási periódusával.
α LEONIS-REGULUS. Pilniusz szerint ezt a csillagot valószínűleg azért nevezték "stella reginá"-nak, mert igen közel fekszik az ekliptikához, és így gyakran áll konjunkcióban vagy oppozícióban a bolygókkal vagy a Holddal.
Legfényesebb csillaga, a Regulus, már áthaladt a meridiánon, de a Denebola, az Oroszlán farka éppen most delel. Tőle balra, DDK-en a kékesfehér Spica, a Szűz (Virgo) legragyogóbb tagja fénylik.
Például ez év március 12-én az Oroszlán csillagkép alfa jelű főcsillaga a Regulus, 15 óra 39-kor kel, 22 óra 33-kor delel, és 13-án 05 óra 26-kor nyugszik.
Május 23-a délutánján a Hold elfedi a Regulust, az Oroszlán csillagkép alfáját. A fedés a Hold déli pereménél zajlik, Magyarországról nézve súroló - sajnos nappali - esemény.
Mivel a Hold nem távolodik el jobban az ekliptikától átlagosan 5°9'-nél, ezért négy szabad szemmel is fényes csillagot tud elfedni: Aldebaran, Regulus, Spica, Antares.
Aktuális ajánlatunk az alfa Leo (Regulus) közvetlen égi szomszédságában található RY Leonis, ami egy igen érdekes fényváltozású félszabályos csillag..
A Nap az Oroszlán és a Rák csillagkép határán lesz, balra tőle a Regulus, ez alatt a fényes Vénusz lesz látható, jobbra a Merkúr, tőle lefelé a Procyon, felfelé a Castor és a Pollux (6. kép).
A három bolygó és a Regulus az esti égen 2010. június 28-án (Landy-Gyebnár Mónika felvétele, MCSE) ...
éjjelén pedig a Szaturnusz közelében fog látszólag elhaladni égi pályáján (természetesen a valóságban több százmillió km lesz a pusztán csak egy irányba eső égitestek között). Négy nappal később már a Regulus közelében lesz felkereshető.
 Lásd még: Csillag, Bolygó, Csillagkép, Csillagász, Oroszlán
  
|
RSS
