Reflexiós köd akkor alakul ki, ha a közeli csillagok nem elég forróak ahhoz, hogy ionizálják a porfelhőt és emissziós ködöt hozzanak létre.
Reflexiós ködök
A reflexiós köd olyan gáz és porfelhő, amit egy benne található csillag világít meg, és a porszemcséken visszaverődött szórt fényt tudjuk megfigyelni.
Reflexiós ködök. Ezek halványan, kékesen derengenek, mert a környezetükben lévő fiatal csillagok sugárzása visszaverődik róluk. Az adott csillagnak megfelelő, folytonos színképet mutatnak.
Reflexiós ködökön végzett mérések alapján a csillagközi porra elfogadott értékek a következők [5]:
Az átlagos csillagközi porszemcse sugara m, a por tömegsűrűsége 3g/cm, és az extinkciós hatékonysága =7,5 , ahol n=1, ha m.
reflexiós köd
a csillagközi anyag porban gazdag felhői, amelyek közeli csillagok sugárzását verik vissza. A reflexiós ködök gázanyaga nem ionizált, színük kékes, mivel a kb. mikrométeres szemcséi a kék hullámhosszt a vörösnél jobban szórják.
A sötét ködökés reflexiós ködökalkotóeleme a csillagközi por. Az első esetben nincs a közelben elég fényes, megvilágító csillag. Leginkább a világos háttér előtt figyelhetjük meg őket, például hidrogénfelhő előtt.
A közel 30 éves vizsgálatok szerint a központi csillagot jó 4"-es reflexiós köd övezi. Worley 1972-ben 60-120 cm-es műszerekkel vizuálisan azt állapította meg, hogy még maga a központi csillag sem tűnik teljesen csillagszerűnek.
ahol a csillagközi anyag jelenléte egyértelmu (elsosorban olyan sötét felhok, amelyek elnyelik a mögöttük található csillagok fényét) egy kis távcsovel már számtalan olyan fényes ködöt tudunk azonosítani (elsosorban emissziós és reflexiós ködök), ...
Éder Iván felvétele az IC 349 jelű reflexiós ködről.
Gazdag és sikeres pályája során 1881 és 1892 között 16 üstököst fedezett fel, melyek közül az első 15-öt vizuális megfigyelései során találta. Az utolsót viszont egy 1892.
Egyrészt sötét ködökként, amint csökkentik a távolabbi csillagok fényét, illetve kioltják azt - valamint világító reflexiós ködökként, amikor egy vagy több közeli csillag fényét verik vissza.
Az IC 405 jelű diffúz köd előtt látszik és az elképzelések szerint a köd az AE Aur reflexiós ködje. 18'-es átmérője a rendszer távolságánal 9 fényéves valódi méretnek felel meg.
Új reflexiós köd az Orionban (Barcza Szabolcs) - 1988/114
A planetáris ködök He3 gyakorisága (Barcza Szabolcs) - 1999/174
Molekulahéjak félszabályos vörös változócsillagok körül (Kiss László) - 2001/191 ...
Legjobb eredményt emissziós ködök esetén érhetünk el, de kevés javulásra reflexiós ködök, ill. néhány nagyobb kiterjedésű galaxisok esetén is számíthatunk.
A csillag érdekessége, hogy a cefeidák között szinte egyedülálló módon egy nagykiterjedésű reflexiós ködbe van beágyazódva, melyet 1961-ben fedezett fel B. Westerlund.
 Lásd még: Reflexió, Csillag, Anyag, Csillagközi, Csillagász
  
|
RSS
