Precesszió
(lat. praecessio) a. m. előnyomulás, az álló csillagoknak már Hipparchos által Kr. e. V. sz.
Precesszió: A Föld tengelyének az ekliptika tengelye körül végzett kúpos mozgása. A két tengely nyílásszöge 23,5 °, a precesszió időtartama kb. 26 ezer év, iránya az óramutató járásával megegyező, azaz retrográd.
Precesszió
A Föld forgástengelyének egy kúppalást mentén történő lassú elmozdulása. A kúp csúcsa a Föld tömegközéppontja, tengelye pedig az ekliptika tengelye. A Föld precessziós mozgása következtében az égi pólus helye az égbolton kb.
precesszió
A tavaszpont eltolódása az ekliptikán a Napnak és a Holdnak a Föld re gyakorolt gravitációs hatása következtében. A Föld forgástengelye mintegy 26000 év alatt egy kúpfelületet jár be, a kúp tengelye az ekliptikai pólusra mutat.
precesszió
a Föld forgástengelyének iránya a térben nem teljesen stabil. 26 ezer év alatt egy 23,5° sugarú kör kerülete mentén körbefordul, amelynek centruma az ekliptika pólusa.
A precesszió és nutáció
A precesszió jelenségét Hipparkhosz görög csillagász fedezte fel i. e. II. században.
A precesszió kúppalástjának hullámosságát nutációnak nevezzük. Ez azért jelentkezik, mert a Hold hatása is ingadozik.
Mivel a Föld precessziója miatt a tavaszpont vándorol az égbolton, és a perihéliumpont pedig más okok (Jupiter zavaró hatása és általános relativitáselmélet) miatt, ezért ezeknek az éveknek a hossza eltér.
Mivel ennek a ciklusnak a létezéséről és működéséről vannak adatok 611 előtti időből is, hiba és zavar nélkül csak minimum ekkora darabot lehet kivenni az időszalagból, vagy ennek többszörösét - a 297 évre ezek egyike sem igaz.
A precesszióra ...
Általánosan elfogadott nézet, hogy a szabad precesszió a kisbolygók világában akkor jön létre, mikor két aszteroida ütközésekor az impulzusmomentum vektora kibillen a fő tehetetlenségi tengelyből.
(Az irány 26000 évenként - búgócsigaszerűen, kúp alkotójaként - köröz az égen: precesszió.)
A Föld megtartja a tengelyferdeségét egy kerigés során.
Erre azért van szükség, mert nagyobb eltérések esetén a forgástengely pusztán emiatt is imbolyogna - gondoljunk csak a nem gömb alakú Föld precessziójára -, lehetetlenné téve így a keresett effektus kimérését.
Érdekességképp megemlíthető, hogy a Föld tengelyének iránya - ami az Egyenlítő helyzetét is befolyásolja - a precesszió következtében a csillagos égi háttérhez képest nem állandó (kúppalástot ír le), ...
A perihélium precesszióját nem lehetett teljesen megmagyarázni a Newton-féle gravitációs elmélet segítségével.
(A lényeg röviden az, hogy az akkréciós korong a kitörést követően lassan újra kialakul, ami azonban nem egy sima folyamat, ugyanis az anyagkorong instabil és egyfajta "imbolygást", precessziót mutathat.
Az éghajlatváltozások és okaik: kontinensvándorlás, precessziós moduláció. Milankovics-Bacsák elmélet. Szoláris hatások az éghajlatra, a felsőlégkörre és a geomágneses térre. Kozmikus ill.
A napéjegyenlőségek precessziója
Az Üzenet Világkonzorcium
Az Egy-Delta izomer
Babilon
Érvek és ellenérvek Harmadik rész: A Galaxis
Csupasz szingularitás
A Nagy Központi Állomás
Ok és okozat ...
A Nagy Medvétől a Kis Medvéig
A precesszió (animáció)
Miért fontos nekünk a Nap?
A Nap és a Hold gravitációs vonzása miatt a Föld tengelye a búgócsigához hasonló billegő mozgást végez a térben, bár egy teljes fordulat kereken 25.700 évet vesz igénybe. Ez a mozgás (precesszió) okozza a csillagkoordináták lassú időbeli változását.
Azóta a Föld forgástengelyének precessziós mozgása miatt az állatövi jegyek égi helyzete egy csillagkép szélességgel eltolódott, ezzel a tavaszpont a Kos csillagképből a Halakba vándorolt, de 3000-re már a Vízöntőbe lép.
 Lásd még: Csillag, Csillagász, Csillagászat, Bolygó, Forgás
  
|
RSS
