Kezdőlap (Porfelhő)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Csillagászat » Porfelhő


 

Porfelhő

Csillagászat PopulációPortia

Hideg porfelhők a Nap környezetében
A Planck űrszonda legújabb felvétele hatalmas gáznyúlványokat tárt fel a Nap 500 fényévnyi környezetében.
felhívás ...

 


Hatalmas porfelhő egy galaxis körül
Egymás elé vetülő spirálgalaxisok ritka együttállása a Hubble képén: az előtérben lévő csillagváros körül hatalmas porfelhő tűnik fel.
felhívás ...

E porfelhők sűrűsége túl kicsi ahhoz, hogy optikai úton is észlelni lehessen őket. Kisebb holdak esetében azonban - ahol a kisebb szökési sebesség miatt több anyag szökhet el - jóval feltűnőbb alakzatok keletkezhetnek.

Az 1932-es porfelhővel történő találkozás megnövekedett aktivitással jár. Szép kitörést láthatunk, melynek nagysága nem éri el a viharos fokozatot (ez a fokozat 1000 feletti ZHR-t jelent). A kitörés várható időpontja 04:45 UT.

A ködök gáz-és porfelhők a galaxisokban.
A galaxisok fényes diffúz hidrogénködei születő csillagok bölcsői.A csillagfejlődés utolsó stádiumához két típusuk kapcsolódik :
1. planetáris ködök
2.szupernóva-maradványok
...

Jónéhány olyan csillagközi gáz- és porfelhőt ismerünk, amelyben a már korábban megszületett csillagoknak a nagy energiájú elektromágneses sugárzása szétbontja (ionizálja) a környékbeli gáz részecskéket.

A számtalan ütközés valószínűleg csillagkörüli porfelhő kialakulását is eredményzte, mint amilyen jól látszik a béta Pictoris csillag körül. A 30-50 CSE közti 100+ km átmérőjű testek számát több tízezerre becsülik.

Ennek oka a törpéket körülvevő porfelhő lehet. Ez ugyanis abszorpciója révén fűti a fotoszférát és ezáltal csökkenti a víz abszorpciós sávjainak mélységét.

Tylenda a publikus HST-felvételek alapján (l. a Meteor 2003/5 hátsó belső borítóján) részletes szimulációkat végzett a visszfényt létrehozó, a rendszer látóirányába eső porfelhő tulajdonságaival kapcsolatban.

Ezek a részecskék nagy távolságokból is jól látható, porból és gázból álló felhőket alkotnak, amelyekben "dolgozik" a gravitáció, és bennük véletlenszerűen sűrűbb gázgombócok jöhetnek létre, amelyek a kozmikus gáz- és porfelhőkben zajló ...

Születésükkor gáz- és porfelhő összehúzódásával keletkezik a protocsillag. Ennek centrumában a hőmérséklet növekedésével 1-2 millió K-nél megindul a deutérium, majd később a hidrogén fúziós átalakulása.

A legnépszerűbb nézet az, hogy a Nap és a bolygók egyidejűleg keletkeztek egyetlen gáz- és porfelhőből, az úgynevezett ősködből. Ezt állítja az úgynevezett "ködhipotézis".

Naprendszerünk egy zsugorodó gáz- és porfelhő összesűrűsödésével keletkezett, mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

A századfordulón James Jeans angol csillagász rámutatott arra, hogy a galaxisokban lévő igen ritka (1 hidrogénatom köbcentiméterenként) csillagközi anyagfelhőkben (intersztelláris gáz- és porfelhők) instabilitások léphetnek fel.

A Kínai megfigyelők eleinte valószínűleg ködön, porfelhőn át, vagy a horizont közelében tartózkodó, csökkent fényű napkorongon vették észre a hatalmas kiterjedésű foltokat.

A csóvából lemaradó porfelhőket hívjuk meteorrajoknak, és amikor Földünk találkozik egy-egy ilyen anyagfelhővel, több hullócsillagot láthatunk, mint máskor.

Sikeresen találkozott az üstökössel (1986. márc. 13-án), és 500 km-re megközelítette a porfelhővel burkolt aktív magot, majd tv-képeket szolgáltatott és méréseket végzett a gázokban és a porfelhőben.

(Ha egy nagyon nagy tömegű fekete lyuk vagy neutroncsillag közelében más csillag vagy gáz- és porfelhő van, az erős gravitációs mező anyagot szív el ettől a szomszédtól; a centrum körül akkréciós korong alakul ki, ...

000 km átmérőjű gáz- és porfelhőt, az ~ kómáját fénylő foltként észlelhetjük az égen.

Brit és más európai csillagászok gigantikus csillaghalmazt fedeztek fel Galaxisunkban, egy csillagközi gáz- és porfelhő takarásában. A Westerlund 1 névre keresztelt halmaz mintegy 200 000 hiperóriás csillagból áll.

A reflexiós köd olyan gáz és porfelhő, amit egy benne található csillag világít meg, és a porszemcséken visszaverődött szórt fényt tudjuk megfigyelni.

A kidobott anyag hűlése során jórészt porszemekké kondenzálódott, melyek elkeveredtek egy közeli csillagközi gáz- és porfelhő anyagával.

Nagyon finom porfelhővel találkozott, ezen a Tejútrendszerbeli porfelhőn egész naprendszerünk áthalad. Földi parancsra a szonda kinyitotta porgyűjtő-egységét, és úgy fordult, hogy a gyűjtőfelület merőleges legyen a csillagpor-szemcsék mozgásirányára.

A Piscis Austrinus (Déli Hal) csillagkép legfényesebb csillagáról már az 1980-as években kiderült, hogy az infravörös tartományban többletsugárzása van, amit egy porfelhő létével lehetett megmagyarázni.

A modern asztrofizika képes megmérni bizonyos csillagok korát, azaz az égitestnek a csillagközi gáz- és porfelhőből való születése óta eltelt időt. Csillagászati mércével egyes csillagok nagyon fiatalok, alig néhány millió évesek.

A közönséges csillagközi felhőkben a por/gáz tömegarány nagyjából 1:100, tehát ahol sok por van, ott sok a gáz is. Nincsenek porfelhők a csillagközi térben, az ún. porfelhők valójában sűrű gázfelhők.

Az egész csillagcsoport porfelhőbe burkolózik, ennek sűrűsége azonban nem mindenütt egyenlő. Különösen feltűnő a Merope közelében levő felhő, amely szétszórja e csillag sugárzását. A Pleiadok legfényesebb csillaga az Alcyone.

Porfelhők a gömbhalmazokban (Barcza Szabolcs) - 1990/120
A gömbhalmazok párolgása (Barcza Szabolcs) - 1990/120
A gömbhalmazok kora (Patkós László) - 1991/111
A gömbhalmazok kora (Barcza Szabolcs) - 1999/177 ...

Reflexiós köd akkor alakul ki, ha a közeli csillagok nem elég forróak ahhoz, hogy ionizálják a porfelhőt és emissziós ködöt hozzanak létre.

A globális porfelhők szerepet játszanak az éghajlati viszonyok kialakításában, melyek a két pólusnak jelentősen eltérő felszíni hőmérsékletet adnak. Mindkét állandó jégsapka tömege főként vízjégből áll.

A kivált kristályszemcsékből álló "kristálygáz" (porfelhő) lecsatolódott a maradék szoláris ködről, másként hűlt, mint a gáztér. Rugalmatlan ütközésekkel csomósodott.

Kékesfehér szuperóriás csillag. Az Orionban több híres csillagköd is található: például a Nagy Orion-köd, amely jelenleg is új csillagok szülőhelye és a Lófej-köd, amely egy meglepő formájú sötét porfelhő.

Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Bolygó, Csillagászat

Csillagászat PopulációPortia

 
 rssRSS